Ukrajna helyett Nagy-Britanniában rendezik a következő Eurovíziós Dalfesztivált

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. július 25.

Zene

A 2022-es dalfesztivált májusban az ukrán Kalus zenekar nyerte.

Nagy-Britannia veszi át az Eurovíziós Dalfesztivál idei győztesétől, Ukrajnától a zenei verseny jövő évi rendezését az ukrajnai háború miatt - közölte hétfőn az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU).

Az idei dalfesztiválon másodikként végzett Nagy-Britanniát képviselő BBC-vel a háborús helyzet miatt már júniusban tárgyalásokat kezdett az EBU a verseny megrendezéséről.

"Rendkívül hálásak vagyunk, hogy a BBC elvállalta az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezését 2023-ban Nagy-Britanniában" - fogalmazott Martin Österdahl, a dalfesztivál ügyvezető igazgatója az EBU által kiadott közleményben.

Mikola Csernotszkij, az ukrán közszolgálati média (UA:PBC) vezetője háláját fejezte ki BBC-beli partnereinek a szolidaritásért - írta a brit közszolgálati hírportál.

Egyelőre nem derült ki, hogy melyik brit város ad majd otthont a fesztiválnak, de a BBC szerint egyebek mellett Glasgow és Manchester is érdeklődik az esemény iránt. Ugyanakkor versenyben van még Leeds, Liverpool, Newcastle, Birmingham, Aberdeen, London, Brighton, Belfast és Cardiff is.

A 2022-es dalfesztivált májusban az olaszországi Torinóban az ukrán Kalus zenekar nyerte Sztefania című számával, a második helyezést a Nagy-Britanniát képviselő Sam Ryder szerezte meg.

A csapat alapító-frontemberével, Oleg Psziuk rapperrel nemrég interjúztunk.

A versenyt hagyományosan az előző évi győztes rendezheti meg, de már többször is előfordult, hogy a jogosult műsorszolgáltató átengedte a rendezés jogát másnak, többnyire pénzügyi okokból. Nagy-Britannia eddig nyolcszor volt házigazdája az Eurovíziós Dalfesztiválnak, többször, mint bármely más ország, és háromszor más állam helyett.

Címlapképünk: Az ukrán Kalush Orchestra tagjai ünnepelnek, miután a Stefania című dalukkal megnyerték a 66. Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét Torinóban 2022. május 14-én. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Marco

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.