Úton a szomszéd faluba - Bartók bogarai (kiállítás)

  • Szijj Ferenc
  • 2007. március 22.

Zene

Nabokov lepkéket gyűjtött, Bartók Béla pedig - mint most számomra kiderült - rovarokat, bár a gyűjteményéből csak két rovardoboznyi keményebb testű bogár maradt fenn, a többit felfalták a múzeumbogarak, legalábbis a Rovartani Közlemények 1962-es cikke szerint, amelynek másolata a galéria által kiadott füzetek 6. darabjaként újból megjelent.

Nabokov lepkéket gyűjtött, Bartók Béla pedig - mint most számomra kiderült - rovarokat, bár a gyűjteményéből csak két rovardoboznyi keményebb testű bogár maradt fenn, a többit felfalták a múzeumbogarak, legalábbis a Rovartani Közlemények 1962-es cikke szerint, amelynek másolata a galéria által kiadott füzetek 6. darabjaként újból megjelent. Mellékes dolognak tűnik ez a szenvedély - bár lelkileg nyilván van valami összefüggés a népdal- és a rovargyűjtés között -, de a kiállító művészek egy részét fontos kérdésekhez vezette el.

Ott van mindjárt a Szomszéd falu kérdése (Hajagos Andrea, Tandori Dezső, Várnagy Tibor), Kafka nyomán, hogy el lehet-e jutni egy élet során, jó lovakkal, ifjú erőben a szomszéd faluba. A kérdés kiterjesztett változata a "szomszéd falu gátverseny - Prix Kafka", illetve a rovarok esélyei (vö.: Az átváltozás). A válasz alapesetben természetesen az, hogy nem, mint ahogy a kézzel kötögetett, óriási fekete hangyák (hangjegyek - hangyjegyek?) eleve nem tudnak végigfutni az öt fehér kréta(kotta)vonalból álló versenypályán, mert útjukat állja egy fal. Teljesen értelmetlen volt tehát fáradságos munkával megkötögetni a hangyákat, hát arra is mennyi idő elment az életből - vagy mégsem hiába? Mert az egyik szélső pálya felénél véget ér a fal, marad annyi hely, hogy az egyik hangya végigszaladjon, egy mellékes, egy reménypálya vagy szerencsepálya, de nagyon igazságtalan, és ha a hangyák hangjegyek, akkor mit ér? Egy hang egyedül? Egyetlen rovart gyűjteni végig?

Domesztikációs kísérlet - teszi fel másképp a kérdést Kicsiny Balázs: hogy el kell-e egyáltalán indulni valahová, vagy ha már elindultunk, haza tudunk-e találni rögtön, vagy eltalálunk-e egyáltalán valahová a csábító jelek körkörös zűrzavarában. Négy méhkasfejű repülőgépbeállító adja egymásnak, körben állva, világító jelzőrudakkal a jelzéseket, négy karmester vezényel egymásnak, és mindegyik hazavezényel, ha van ilyen a karmestereknél, valami társadalmi szerep - mint a méhek társadalmában. Csak remélni lehet - kellő derűlátással - hogy a kör közepén virtuálisan kialakul a zene, aminek már semmi köze irányhoz és jelhez.

Ez a két mű a kérdés a kiállításon, mindjárt ahogy belépünk, és óhatatlanul belépünk a művekbe is, hangyák közé keveredünk, mert úgy lógnak le a plafonról ezek a marionetthangyák, hogy nem léphetjük át őket, és méhkasok közé keveredünk, mert delejesen vonzanak minket az irányítók. Hanem a reménypálya mentén továbbhaladva beléphetünk egy feketére festett terembe is, amely mintha a belseje lenne valaminek, valami állatnak, netán rovarnak (Swierkiewicz Róbert: Bogárképzetek és Ázott lepkeszárnyak). Bizonyos időközönként megindul a levegő egy tömlőben, és megzörget egy indiai szélhárfát vagy micsodát, és akkor az szépen csilingel, formájára nézve egy kisebb fajta kozmoszmodell (mikrokozmosz), de bátran kijelenthetjük, hogy egy rovar belseje is bizonyára az, és világunkat különben is olyasféle tercek, kvartok és kvintek, illetve hármas-, négyes- és ötöshangzatok tartják össze, mint azok az egymáshoz csavarozott, rovarszárnyszerűen szétnyíló, feltehetőleg szétnyílás közben megfestett deszkalapok, amik körben lógnak a fekete falakon. Fölöttük lepedőnyi szitanyomatok, alapmotívumuk egy fénykép valami régi, sokbillentyűs, sokhúros szedőgépről, de lehetne az egy másik szemléltető kozmoszmodell is, tér-idő húrokkal és a kezdőfeltételek bevitelére szolgáló, felcímkézett gombokkal.

Rácmolnár Sándor egy Csendgyűjteményt rakott ki a falra, bakelitlemezekbe mart rovarfigurákat, amelyek már első pillantásra is zenei alakzatoknak tűntek (ismétlődések, díszítések), aztán kiderült, hogy ténylegesen is zenei jelekből (például szünetjelekből) állnak öszsze, felfedik a puszta bakelitet, a technikai csendet, ugyanakkor fekete foltokként mégis erős hangzást imitálnak. Elekes Károly is gyűjteményt állított ki (Mezőségi design), mivel ő szenvedélyes bicskagyűjtő (ugye, ebben a perspektívában a gyűjtők járnak jól, és ott van a versenyben Swierkiewicz Róbert is, aki néhány saját gyűjtésű, egzotikus hangszert is elhozott, de fogadok, Tandori is gyűjt valamit). A hosszú lécbe beleszúrt bicskák nyele úgy van külön-külön behajlítva, hogy leénekelhető róluk a "Szánt a babámÉ" kezdetű népdal, amelyet Bartók is feldolgozott.

Szerepel néhány új, rovarok ihlette hangszer is a kiállításon, közülük Zsák Árpádé a legbonyolultabb és legrejtelmesebb (Tücsök), dróthúrokkal és forgatható fagömbbel, természetből ellesett hangdobozzal, geometriával és szferikus egyenletekkel. John Roach hangszere (Band-O-Fly) egy kabócaféle hangját állítja elő pörgetéssel, Bori Bálint és Lábas Zoltán pedig a fényből csinál zenét egy kis napelem és egy aprócska motor segítségével (Darázs garázs). Ken Butler annyira szó szerint vette a témát, hogy egy kisebb rovargyűjteményből csinált hegedűt (Bartók bogara hegedű).

Roskó Gábor Hangyalesője viszont a rovargyűjtésen ironizál, szembeállítva az önfeledt természetjárót (egy giccsszobor formájában) és a feromonos rovarcsapdát, amivel a kártevők ellen védekezünk, és nyitva hagyja azt a kafkai eshetőséget, hogy tudtán kívül az embert is csábítja a feromon.

Bartók sok faluba eljutott, köztük meglehetősen távoliakba is, és a gyűjtési (például a rovargyűjtési) szenvedélye is arra utal, hogy mindenben a teljességre és a maximumra törekedett (mint tudjuk, rovarból van a legtöbb állatfajta a világon). Hogy eljutott-e a szomszéd faluba, azt nem tudhatjuk.

2B Galéria, Bp. IX., Ráday u. 47. Nyitva április 14-ig, kedd-péntek: 14.00-18.00, szombat: 11.00-16.00

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.