Lemez

Uzipov: Bazaltkockák

  • Soós Tamás
  • 2014. március 20.

Zene

Az Uzipov netre fellőtt debütlemeze az utóbbi idők egyik legizgalmasabb földalatti metálprodukciója. De füllentenénk, ha ezt az érdekességet arra fognánk, hogy még a műfajnácik sem tudják pontosan meghatározni az Uzipov stílusát.

A Bazaltkockák bája szimplán a surmóságig menő direktségből fakad: a zenekar szerényen csak annyit mond, hogy 200-as szöget állít a tisztelt hallgatóság pofájába, és az igazsághoz akkor sem jutunk közelebb, ha kifejtjük a szögelés pontos módszertanát (az ún. varacskos noise-rock párzik a húsklopfolóriffeket dobáló hardcore metállal, de néha a mocskosan búgó stoner rockot is bevonják a buliba). Számcímekkel: a Szinte szárazon a szving ritmusára (!) lüktet, A kedvem véget ért maszatos zajrockba fojtja háborgását, az instrumentális 18 pedig posztrockos, stoneres témázgatásba torkollik. De hiába a metálos gitárok, az egész produkción leginkább a punk beleszarós attitűdje érződik. És a nagyvárosi, értelmiségi harag: perverz párosítás, de a hazai alterrock által elkoptatott, ám Yetterman acsarkodásában új életre kelt, elvont szövegek kényelmesen ülnek rá a hengerként gördülő metáldalokra. "Olcsó tűsarokkal rúgta szét a szám a káros szenvedély" - üvölti a basszusgitárt is csapkodó Yetterman, akinek még az Uzipov pofátlan eldallamosodásának bizonyítékát benyújtó Mintha zuhannál - kimondjuk - slágeres éneke is jól áll, de csak azért, mert egészségesen hamis. A Bazaltkockák szerencsére nem más és nem több, mint egy 26 perces dühkitörés, ami annyira underground, hogy még a kiadatlan Uzipov-demóknál is izmosabb.

Szerzői kiadás, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.