Az alacsony növésű Jack Twist "hátsó fele meglehetősen vastag volt", Ennis del Mar pedig "hoszszú pipaszár lábakon egyensúlyozta" csenevész mellkasát. Brokeback Mountain című novellájában Annie Proulx cowboy hősei kevésbé előnyös külsejűek, mint az elbeszélésből készült westernfilmben - a többi: a homoszexualitást nem toleráló vadnyugat ábrázolása azonban stimmel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy 1998-ban, egy évvel az elbeszélés megjelenése után a történet helyszínén, Wyoming államban a valóságban is megöltek egy meleg egyetemista fiút. Annie Proulx jól ismeri tehát a magyarul Wyomingi történetek alcímmel megjelent elbeszéléskötetének tárgyát, az Amerikai Egyesült Államokhoz negyvennegyedikként, 1890-ben csatlakozott, eddig leginkább Buffalo Billről és a cowboyokról ismert nyugati államot. Annak ellenére, hogy a részben francia származású írónő (innét a "prú"-nak ejtendő neve), csak anyja halála után, harmadik házasságába beleunva, hetvenéves korában költözött a
bivalyok, pumák
és csörgőkígyók lakta, hófedte hegyekkel borított, szeles prérire. Sőt, a korábban újságírásból élő, 1935-ben született Proulx szépirodalmat írni is csak ötvenöt éves korában kezdett el - rögtön meglehetős sikerrel: már 1992-ben megjelent első regénye, a Postcards (Képeslapok) díjat kapott, és a film hazai forgalmazásával egy időben magyarul kiadott elbeszéléskötetének több írása is első helyezést ért el különféle irodalmi pályázatokon. A Közel s távol elbeszéléseinek zöme az 1990-es években játszódik, de a vadnyugati életforma változatlanságának és megváltoztathatatlanságának bemutatása érdekében a szerző néhánynak az időpontját korábbra tette. Ennis és Jack húsz éven át tartó tragikus szerelme például 1963-ban kezdődik, a legkorábbi történet pedig, amelyben egy tehénpásztor úgy tesz szert egy pár csizmára, hogy habozás nélkül a tulajdonos lábát is levágja, mivel a csizmákat nem tudja lehúzni a megfagyott cowboy kőkemény testéről, 1886-1887 telén (a vadnyugat hőskorában) játszódik. A "rideg és megbocsátást nem ismerő táj" rányomja bélyegét a wyomingi emberek életére: mivel azt tartják szépnek és magától értetődőnek, amit maguk körül látnak, a komor és barátságtalan vidék, a boldogulásért vívott kemény harc szítja megvetésüket "a művészet és gondolkodás iránt". A mostoha természettel folytatott állandó küzdelemben idejük sincs rá, hogy elgondolkodjanak saját sorsukon, aki mégis megteszi, szomorú következtetésre kénytelen jutni. A Lenn a sárban című elbeszélés hősének, a rodeóversenyzést fiatalon feladni kénytelen Diamondnak a döntő vereség után - 8 másodpercen belül ledobta a bika, s ezzel vége a biztos pénzkeresetnek - eszébe jut az első alkalom, amikor egy farmon bikaborjakat látott: "az egyik melós késsel a kezében előredőlt, a másik kezével kifeszítette az állat herezacskóját, aztán egy hosszú vágással áthasította a bőrt és a hártyát, majd kirántotta és a vödörbe dobta a forró heréket, és várta, hogy betereljék a következő borjút." "Az élet lassabban végzett vele, mint a kés, de legalább olyan alapos munkát végzett" - összegzi magában saját sorsát a rodeós. (Mielőtt hatalmába kerítene minket a barbár vadnyugatot lenéző előítélet, jobb, ha tudjuk: a Hortobágyon vagy a Bakonyban a juhászok a kosbárány heréit egészen a 20. század közepéig a fogukkal húzták ki a felmetszett zacskóból.) A természet és a környezet, amely körülveszi őket, meghatározza az emberek életét - ezzel a szemléletmóddal Proulx az amerikai naturalizmus Jack London által képviselt tradíciójához nyúl vissza, miközben regionalista író is egyben, akárcsak William Faulkner volt. A kárhozottak csak egy korty vizet kérnek című elbeszélésében az értelmi képességeit egy balesetben elvesztett fiatal férfit, hogy ne tudja esetleg a lányokat molesztálni, éppúgy kiherélik, mint Faulkner A hang és a téboly című regényének idióta főhősét. Míg a múlt század első felében alkotó elődje az amerikai Dél írója volt, Annie Proulx a jelenkori vadnyugaté. És ebből származnak aztán a magyar fordításban a bajok. Mint regionális írónak nem csupán tájleírásai pontosak, hanem a szarvasmarha-, bivaly- és lótenyésztéssel foglalkozó, iskolázatlan helyiek beszédmódját, szófordulatait is gondosan igyekszik visszaadni. Hazai vadnyugat híján a fordítók két lehetőség közül választhattak: a wyomingi lasszós cowboyok vagy a kevés iskolát járt falusi emberek kissé vidékies ejtésű magyar nyelvét keverik az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó városi fiatalok szlengjével, vagy irodalmi nyelven társalognak, archaikus és tájszavakkal megtűzdelve. Az egyik, 1997-ben játszódó történetben, Totth Benedek fordításában így beszélget két cowboy: "Hát ez szar ügy!" - "Ja, szar. És ez az-óta így van, mióta visszagyöttem. Csessze meg a kurva kormány." ("That's a dirty ride! - "Yeah. It is. It's been a dirty ride since I come back. Fuckin government.") Egy szintén ugyanekkoriban játszódó elbeszélésben, Kada Júlia fordításában egy másik
cowboy viszont Balassit
idéző magyarsággal kéri, "Hadd nézzem meg azt a kométás sarkantyút" ("Let's see them comet spurs"), pedig az eredeti mondat nyelvtani hibája arra utal, hogy az "üstökös" jelentésű szó archaikusabb változatait a tehénpásztor valószínűleg nem ismeri. Géher Istvánnál a vad vidékről Los Angelesbe menekült kisebbik lány egy vallásos CD-ket forgalmazó cégnél helyezkedik el, míg a másik, aki megmarad a wyomingi farmon, a sonka mellé zablisztgörhét reggelizik ("oatmeal cookies"). Annie Proulx írásai kiválóak, az olvasó szinte érzi a metsző hegyi levegő és a friss tehénlepény szagát. Az írónő teljesítménye igazán megérdemelte volna, hogy a szerkesztő Polyák Béla és a fordítók közös álláspontot alakítsanak ki a szereplők beszédstílusát illetően. Akkor most jobban értenénk, milyen kemény férfiak és nők laknak a mai vadnyugaton, s annak sem kellene utánajárni, vajon mi lehet az a zablisztgörhe.
Palatinus, 2006, 313 oldal, 2690 Ft