Rés a présen

Versek, operák, csokigolyók

Hámori Máté karmester

  • rés a présen
  • 2017. május 23.

Zene

rés a présen: Az Óbudai Danubia Zenekar évadának két megkülönböztető sajátossága a versek előadását is magába foglaló tematikus koncert, illetve az egyetlen zeneszerzőt körüljáró sorozat műfaja. Milyen visszajelzéseket kaptok az újításaitokra?

Hámori Máté: A közönségünk az elmúlt négy év során már hozzászokott ahhoz, hogy a sorozatainkban mindig van egy kis csavar, egy kis „massage”. Amatőr kórusok aulai mini koncertjeitől a pezsgős fogadásként megrendezett Mendelssohn-operáig sok újfajta élményt igyekeztünk feltálalni nekik: a zenei programokat és a közösségi élményt erősítendő. Idén a verseket, úgy látom, nagyon szeretik: ebben persze kulcsszerep jut a kiváló előadóknak Hernádi Judittól Mácsai Pálig. Az ő előadásuk, a versek hang­ütése és a zenei programszerkesztés reményeink szerint egy nagy élménnyé áll össze. Ehhez persze mindennek „klappolni” kell, de úgy érzem, nem rossz ez az út. A visszajelzések mindenesetre pozitívak: a BMC-s zeneszerző-portrésorozataink olyan népszerűek, hogy jövőre már dupláznunk kell, hogy beférjenek az emberek. A Zeneakadémián is általában telt ház előtt játszunk, egész pontosan 94 százalékos a férőhelyek foglaltsága átlagosan. Ez nem rossz szám ebben a műfajban.

false

 

Fotó: Ritter Doron

rap: Az utóbbi időben operakarmesterként is egyre foglalkoztatottabb vagy, zenekarod pedig a Le Grand Macabre koncertszerű előadásán játszik majd operát az Erkelben május 26-án. Milyen pluszt ad egy karmester vagy egy szimfonikus zenekar számára az opera?

HM: Karmesterként számomra egyértelmű, hogy az operavezénylés a szakma csúcsa. Ez jelenti a legösszetettebb feladatot, technikailag és művészileg is ez a „non plus ultra”. Itt olykor szó szerint próba nélkül, élesben kell nem csupán összetartani a zenekart és a színpadot, hanem olyan légkört is teremteni, amiben minden résztvevő – a közönséget is beleértve – flow élményként éli meg az operában eltöltött három órát. Fontos, hogy az énekesek teljesen szabadnak érezzék magukat a színpadon – úgy, hogy eközben a karmester minden pillanatban vigyáz rájuk, sőt, észrevétlenül vezeti is őket. Számomra ez az összetettség teszi ellenállhatatlanná és a többinél izgalmasabbá ezt a műfajt.

A zenekarunknak szerencsére az elmúlt években rendszeresen megadatott, hogy operát kísérhess, szóval a mostani Ligeti „csak” az extrém nehézségei miatt lesz újdonság számunkra. Folyamatos éberséget, az énekes és a karmester együttes letapogatását igényli az operajáték minden egyes zenekari tagtól, de úgy veszem észre, hogy ez a tagjaink számára ugyanolyan felvillanyozó kihívás, mint nekem. A Ligeti-mű pedig az előző század egyik operai remekműve – a csupán néhány közül. Egyszóval érdemes repertoárra venni, ezért is vállaltuk be.

rap: Mire készültök a nyáron? És mit kezdtek a Mozart-csokigolyókkal?

HM: A nyár legelején Eötvös Péterrel és karmesternövendékeivel dolgozunk együtt egy héten át, utána pedig indul a szokásos fesztiválszezon: az Óbudai Nyár nyitókoncertjétől a Klassz a Parton fesztiválon át Kapolcsig sok helyen ott leszünk mindenhol más, az adott helyhez alkalmazkodó műsorokkal. A csokigolyókoncert az egyik legfontosabb missziónk része: a gyerekek zenei nevelését az egyik legfőbb feladatunknak tartom. Ezért is készítettem számos, kimondottan a kisiskolás korosztályt megszólító rövid, interaktív előadást, amiket iskolákban is rendszeresen előadunk, szerencsére őszinte gyerekmosolyok százaitól kísérve. A Mozart, a csokigolyók sztárja 45 percben próbálja felvillantani Mozart portréját mai szemüvegen keresztül, vetítéssel, sok zenével, nevetéssel és természetesen sok-sok elfogyasztásra kerülő csokigolyóval.

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?