mi a kotta?

Hajrá Wolverhampton!

  • mi a kotta
  • 2017. május 27.

Zene

„A levegő tele van muzsikával, mindössze annyit kell tenned, hogy jó mélyeket lélegzel.” Az angol zenetörténet bárósított klasszikusa, Edward Elgar fogalmazott ekképpen, és a zeneszerzés gentlemanje életvitelszerűen kultiválta is a szabad levegőn űzhető időtöltéseket. Biciklizett, golfozott, horgászott, de még sárkányt is eregetett, valamint előszeretettel járt lóversenyre és futballmeccsekre is. (Különösen a Wolverhampton Wanderers FC mérkőzéseit látogatta szívesen: számukra utóbb még egyesületi indulót is komponált.) Ám ez a sok egészséges hobbi a gyakorlatban mégsem serkentette zeneszerzésre Elgart, aki aztán élete utolsó szűk másfél évtizedében már szinte semmi komoly művet nem alkotott, jóllehet a fentebb említett tevékenységek mellett jószerint holtáig kitartott. Egyik legutolsó jelentős alkotása az 1919 őszén bemutatott e-moll csellóverseny volt, amely elsőre igen rossz benyomást tett a londoni közönségre, főleg a premier karmestere, bizonyos Albert Coates miatt, akit Lady Elgar így jellemzett: „az a brutálisan önző, modortalan fickó”. A versenymű mindazonáltal idővel elfoglalta a maga méltó helyét a cselló irodalmának első vagy, mondjuk inkább, másfeledik vonalában. Elgar e-moll csellóversenye jövő pénteken a Pannon Filharmonikusok koncertjén hangzik majd el az épp harmincéves német mélyvonósművész, Marie-Elisabeth Hecker (képünkön) szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc).

A pécsi zenekar Vass András által vezényelendő programja Beethoven-zenével (a Fidelio nyitányával) indul majd, előző este pedig a titáni mester egyedül uralja majd az Óbudai Danubia Zenekar koncertjét, ahol Kobajasi Kenicsiró pálcájának nyomán a 6. („Pastorale”) és a 7. szimfónia fog megszólalni (Zeneakadémia, május 4., fél nyolc). Azazhogy mégiscsak jutni fog még egyvalakinek szerep Beethoven mellett ezen az estén: Tóth Árpádnak. A Prospero szigetén fantáziacímű koncerten ugyanis Fodor Tamás előadja majd a végzetesen gyenge tüdejű szóvarázsló azonos című versét, benne ezzel a nyitó szakasszal:

„Kik összegyűltetek ma e teremben,

S kiket meleg fényével átitat

Csodákra váró, méla mélyű csendben

A szívekből kigyúló áhítat,

Köszöntöm ím a bennetek parázsló

Tüzet az idők komor hidegén,

Legyetek üdvöz egy nemes varázsló,

Egy tiszta költő arany szigetén.”

Tóth Árpád költeménye eredetileg egy Babits-ünnepély prológusa volt, de a nemes varázsló megjelölés persze Beethovenre is méltán ráillik, no és, ha úgy tetszik, az idők komor hidegét most is okkal emlegethetjük még. Egy, helyesebben két varázsló azután a MÁV Szimfonikus Zenekar másnapi hangversenyén is elénk fog majd vonulni: a karmester Takács-Nagy Gábor és a világhírű zongorista Jean-Efflam Bavouzet személyében (Zeneakadémia, május 5., hét óra). A legelső Mozart-szimfónia csemegéje mellé két kiadós, romantikus egytálételt ígér a meghirdetett program: Grieg a-moll zongoraversenyét és Csajkovszkij 2. szimfóniáját, amely népdalidézetei okán hagyományosan a „Kisorosz” (értsd: az ukrán) melléknevet viseli címében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.