mi a kotta?

Hajrá Wolverhampton!

  • mi a kotta
  • 2017. május 27.

Zene

„A levegő tele van muzsikával, mindössze annyit kell tenned, hogy jó mélyeket lélegzel.” Az angol zenetörténet bárósított klasszikusa, Edward Elgar fogalmazott ekképpen, és a zeneszerzés gentlemanje életvitelszerűen kultiválta is a szabad levegőn űzhető időtöltéseket. Biciklizett, golfozott, horgászott, de még sárkányt is eregetett, valamint előszeretettel járt lóversenyre és futballmeccsekre is. (Különösen a Wolverhampton Wanderers FC mérkőzéseit látogatta szívesen: számukra utóbb még egyesületi indulót is komponált.) Ám ez a sok egészséges hobbi a gyakorlatban mégsem serkentette zeneszerzésre Elgart, aki aztán élete utolsó szűk másfél évtizedében már szinte semmi komoly művet nem alkotott, jóllehet a fentebb említett tevékenységek mellett jószerint holtáig kitartott. Egyik legutolsó jelentős alkotása az 1919 őszén bemutatott e-moll csellóverseny volt, amely elsőre igen rossz benyomást tett a londoni közönségre, főleg a premier karmestere, bizonyos Albert Coates miatt, akit Lady Elgar így jellemzett: „az a brutálisan önző, modortalan fickó”. A versenymű mindazonáltal idővel elfoglalta a maga méltó helyét a cselló irodalmának első vagy, mondjuk inkább, másfeledik vonalában. Elgar e-moll csellóversenye jövő pénteken a Pannon Filharmonikusok koncertjén hangzik majd el az épp harmincéves német mélyvonósművész, Marie-Elisabeth Hecker (képünkön) szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc).

A pécsi zenekar Vass András által vezényelendő programja Beethoven-zenével (a Fidelio nyitányával) indul majd, előző este pedig a titáni mester egyedül uralja majd az Óbudai Danubia Zenekar koncertjét, ahol Kobajasi Kenicsiró pálcájának nyomán a 6. („Pastorale”) és a 7. szimfónia fog megszólalni (Zeneakadémia, május 4., fél nyolc). Azazhogy mégiscsak jutni fog még egyvalakinek szerep Beethoven mellett ezen az estén: Tóth Árpádnak. A Prospero szigetén fantáziacímű koncerten ugyanis Fodor Tamás előadja majd a végzetesen gyenge tüdejű szóvarázsló azonos című versét, benne ezzel a nyitó szakasszal:

„Kik összegyűltetek ma e teremben,

S kiket meleg fényével átitat

Csodákra váró, méla mélyű csendben

A szívekből kigyúló áhítat,

Köszöntöm ím a bennetek parázsló

Tüzet az idők komor hidegén,

Legyetek üdvöz egy nemes varázsló,

Egy tiszta költő arany szigetén.”

Tóth Árpád költeménye eredetileg egy Babits-ünnepély prológusa volt, de a nemes varázsló megjelölés persze Beethovenre is méltán ráillik, no és, ha úgy tetszik, az idők komor hidegét most is okkal emlegethetjük még. Egy, helyesebben két varázsló azután a MÁV Szimfonikus Zenekar másnapi hangversenyén is elénk fog majd vonulni: a karmester Takács-Nagy Gábor és a világhírű zongorista Jean-Efflam Bavouzet személyében (Zeneakadémia, május 5., hét óra). A legelső Mozart-szimfónia csemegéje mellé két kiadós, romantikus egytálételt ígér a meghirdetett program: Grieg a-moll zongoraversenyét és Csajkovszkij 2. szimfóniáját, amely népdalidézetei okán hagyományosan a „Kisorosz” (értsd: az ukrán) melléknevet viseli címében.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.