„A levegő tele van muzsikával, mindössze annyit kell tenned, hogy jó mélyeket lélegzel.” Az angol zenetörténet bárósított klasszikusa, Edward Elgar fogalmazott ekképpen, és a zeneszerzés gentlemanje életvitelszerűen kultiválta is a szabad levegőn űzhető időtöltéseket. Biciklizett, golfozott, horgászott, de még sárkányt is eregetett, valamint előszeretettel járt lóversenyre és futballmeccsekre is. (Különösen a Wolverhampton Wanderers FC mérkőzéseit látogatta szívesen: számukra utóbb még egyesületi indulót is komponált.) Ám ez a sok egészséges hobbi a gyakorlatban mégsem serkentette zeneszerzésre Elgart, aki aztán élete utolsó szűk másfél évtizedében már szinte semmi komoly művet nem alkotott, jóllehet a fentebb említett tevékenységek mellett jószerint holtáig kitartott. Egyik legutolsó jelentős alkotása az 1919 őszén bemutatott e-moll csellóverseny volt, amely elsőre igen rossz benyomást tett a londoni közönségre, főleg a premier karmestere, bizonyos Albert Coates miatt, akit Lady Elgar így jellemzett: „az a brutálisan önző, modortalan fickó”. A versenymű mindazonáltal idővel elfoglalta a maga méltó helyét a cselló irodalmának első vagy, mondjuk inkább, másfeledik vonalában. Elgar e-moll csellóversenye jövő pénteken a Pannon Filharmonikusok koncertjén hangzik majd el az épp harmincéves német mélyvonósművész, Marie-Elisabeth Hecker (képünkön) szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc).
A pécsi zenekar Vass András által vezényelendő programja Beethoven-zenével (a Fidelio nyitányával) indul majd, előző este pedig a titáni mester egyedül uralja majd az Óbudai Danubia Zenekar koncertjét, ahol Kobajasi Kenicsiró pálcájának nyomán a 6. („Pastorale”) és a 7. szimfónia fog megszólalni (Zeneakadémia, május 4., fél nyolc). Azazhogy mégiscsak jutni fog még egyvalakinek szerep Beethoven mellett ezen az estén: Tóth Árpádnak. A Prospero szigetén fantáziacímű koncerten ugyanis Fodor Tamás előadja majd a végzetesen gyenge tüdejű szóvarázsló azonos című versét, benne ezzel a nyitó szakasszal:
„Kik összegyűltetek ma e teremben,
S kiket meleg fényével átitat
Csodákra váró, méla mélyű csendben
A szívekből kigyúló áhítat,
Köszöntöm ím a bennetek parázsló
Tüzet az idők komor hidegén,
Legyetek üdvöz egy nemes varázsló,
Egy tiszta költő arany szigetén.”
Tóth Árpád költeménye eredetileg egy Babits-ünnepély prológusa volt, de a nemes varázsló megjelölés persze Beethovenre is méltán ráillik, no és, ha úgy tetszik, az idők komor hidegét most is okkal emlegethetjük még. Egy, helyesebben két varázsló azután a MÁV Szimfonikus Zenekar másnapi hangversenyén is elénk fog majd vonulni: a karmester Takács-Nagy Gábor és a világhírű zongorista Jean-Efflam Bavouzet személyében (Zeneakadémia, május 5., hét óra). A legelső Mozart-szimfónia csemegéje mellé két kiadós, romantikus egytálételt ígér a meghirdetett program: Grieg a-moll zongoraversenyét és Csajkovszkij 2. szimfóniáját, amely népdalidézetei okán hagyományosan a „Kisorosz” (értsd: az ukrán) melléknevet viseli címében.
