mi a kotta?

Hajrá Wolverhampton!

  • mi a kotta
  • 2017. május 27.

Zene

„A levegő tele van muzsikával, mindössze annyit kell tenned, hogy jó mélyeket lélegzel.” Az angol zenetörténet bárósított klasszikusa, Edward Elgar fogalmazott ekképpen, és a zeneszerzés gentlemanje életvitelszerűen kultiválta is a szabad levegőn űzhető időtöltéseket. Biciklizett, golfozott, horgászott, de még sárkányt is eregetett, valamint előszeretettel járt lóversenyre és futballmeccsekre is. (Különösen a Wolverhampton Wanderers FC mérkőzéseit látogatta szívesen: számukra utóbb még egyesületi indulót is komponált.) Ám ez a sok egészséges hobbi a gyakorlatban mégsem serkentette zeneszerzésre Elgart, aki aztán élete utolsó szűk másfél évtizedében már szinte semmi komoly művet nem alkotott, jóllehet a fentebb említett tevékenységek mellett jószerint holtáig kitartott. Egyik legutolsó jelentős alkotása az 1919 őszén bemutatott e-moll csellóverseny volt, amely elsőre igen rossz benyomást tett a londoni közönségre, főleg a premier karmestere, bizonyos Albert Coates miatt, akit Lady Elgar így jellemzett: „az a brutálisan önző, modortalan fickó”. A versenymű mindazonáltal idővel elfoglalta a maga méltó helyét a cselló irodalmának első vagy, mondjuk inkább, másfeledik vonalában. Elgar e-moll csellóversenye jövő pénteken a Pannon Filharmonikusok koncertjén hangzik majd el az épp harmincéves német mélyvonósművész, Marie-Elisabeth Hecker (képünkön) szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc).

A pécsi zenekar Vass András által vezényelendő programja Beethoven-zenével (a Fidelio nyitányával) indul majd, előző este pedig a titáni mester egyedül uralja majd az Óbudai Danubia Zenekar koncertjét, ahol Kobajasi Kenicsiró pálcájának nyomán a 6. („Pastorale”) és a 7. szimfónia fog megszólalni (Zeneakadémia, május 4., fél nyolc). Azazhogy mégiscsak jutni fog még egyvalakinek szerep Beethoven mellett ezen az estén: Tóth Árpádnak. A Prospero szigetén fantáziacímű koncerten ugyanis Fodor Tamás előadja majd a végzetesen gyenge tüdejű szóvarázsló azonos című versét, benne ezzel a nyitó szakasszal:

„Kik összegyűltetek ma e teremben,

S kiket meleg fényével átitat

Csodákra váró, méla mélyű csendben

A szívekből kigyúló áhítat,

Köszöntöm ím a bennetek parázsló

Tüzet az idők komor hidegén,

Legyetek üdvöz egy nemes varázsló,

Egy tiszta költő arany szigetén.”

Tóth Árpád költeménye eredetileg egy Babits-ünnepély prológusa volt, de a nemes varázsló megjelölés persze Beethovenre is méltán ráillik, no és, ha úgy tetszik, az idők komor hidegét most is okkal emlegethetjük még. Egy, helyesebben két varázsló azután a MÁV Szimfonikus Zenekar másnapi hangversenyén is elénk fog majd vonulni: a karmester Takács-Nagy Gábor és a világhírű zongorista Jean-Efflam Bavouzet személyében (Zeneakadémia, május 5., hét óra). A legelső Mozart-szimfónia csemegéje mellé két kiadós, romantikus egytálételt ígér a meghirdetett program: Grieg a-moll zongoraversenyét és Csajkovszkij 2. szimfóniáját, amely népdalidézetei okán hagyományosan a „Kisorosz” (értsd: az ukrán) melléknevet viseli címében.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.