mi a kotta?

Virágszál - szakadékok között

  • mi a kotta
  • 2013. március 7.

Zene

"És láttam, hogy egy erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve, a fején szivárvány, arca olyan volt, mint a nap, a lába pedig mint a tűzoszlop. Jobb lábát rátette a tengerre, a balt pedig a földre, és felkiáltott hatalmas hangon. Felemelte jobb kezét az égre és megesküdött az örökkön-örökké élőre, hogy nem lesz többé idő, hanem azokban a napokban, amikor szólni fog a hetedik angyal trombitájának hangja: be fog teljesedni az Isten titka."

János jelenéseiből való ez a híres idézet, amely nem közvetlenül az Újszövetség lapjairól, hanem a hét vége egyik kitüntetett koncertszámának szerzői programjából került ajánlónk élére. Az apokaliptikus sorok Olivier Messiaen emblematikus kamaraművét, a Kvartett az idők végezetére című kompozíciót vezetik be, amely e héten a Bartók Rádió Zenebeszéd című programjának témája lesz: Fazekas Gergely avatott ismertetésével, a klarinéton játszó Rozmán Lajos, a zongorista Borbély László, a gordonkás Kántor Balázsés egy szlovák hegedűs, Milan Pala előadásában (6-os stúdió, február 9., három óra). A szokatlan összeállítású kvartett egy történelmi kataklizma kellős közepén s a komponista életének egy igencsak nehéz szakaszában keletkezett: 1940-41 fordulóján, Messiaen német hadifogságának idején, amikor a sziléziai hadifogolytáborban, Görlitzben egymás közelébe keveredett négy zenész, köztük maga Messiaen - az említett hangszeres összeállítás lehetőségét megteremtve.

Virágszál két szakadék között - mondhatnánk hát a huszadik század e remekművéről, ám ez a megfogalmazás valójában már egy másik kompozícióhoz kapcsolódik, pontosabban egy másik kompozíció második tételéhez. Beethoven cisz-moll szonátája, azaz az úgynevezett Holdfényszonáta második, Allegretto tételét jellemezte ugyanis ekképpen Liszt Ferenc, ez alkalommal is találóan és roppant képszerűen fogalmazva. Beethoven e népszerű zongoraművével indul majd Fülei Balázs keddi koncertje a Bartók Béla Emlékházban, hogy utóbb Debussy és Brahms egy-egy műve mellett még egyszer felbukkanjon a hold képzete a kortárs Virágh András Gábor Les visages de la lune című szerzeményének ősbemutatója révén (február 12., hat óra).

Az elkövetkező napokban a fentebb már említett másik ifjú zongoraművész, Borbély László nagyzenekari koncerten is elénk ül majd, méghozzá egy új helyszínen. Merthogy kezdjük belakni a Budapest Music Center új koncertszínhelyét, ahol is Keller András és a Concerto Budapest Borbély szólójával fogja elővezetni Haydn D-dúr zongoraversenyét, pontosan másfél Schubert-szimfónia közé iktatva azt (február 8., fél nyolc).

S végezetül e mostani periódusra esik majd Fischer Iván és a Fesztiválzenekar Figaro-produkcióinak elseje: a nagyszerű karmester rendezésében, "muzikális színházat" ígérve, s nem mellesleg igazi énekes sztárokkal (Nemzeti Hangversenyterem, február 13., hét óra). Így mindenekelőtt a Grófné szólamát éneklő svéd szopránnal, a mellékelt fotón is büszkén mutogatott Miah Perssonnal, akinek kollégáiról majd a jövő héten ejtünk lelkesen méltató szavakat.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.