mi a kotta?

Virágszál - szakadékok között

  • mi a kotta
  • 2013. március 7.

Zene

"És láttam, hogy egy erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve, a fején szivárvány, arca olyan volt, mint a nap, a lába pedig mint a tűzoszlop. Jobb lábát rátette a tengerre, a balt pedig a földre, és felkiáltott hatalmas hangon. Felemelte jobb kezét az égre és megesküdött az örökkön-örökké élőre, hogy nem lesz többé idő, hanem azokban a napokban, amikor szólni fog a hetedik angyal trombitájának hangja: be fog teljesedni az Isten titka."

János jelenéseiből való ez a híres idézet, amely nem közvetlenül az Újszövetség lapjairól, hanem a hét vége egyik kitüntetett koncertszámának szerzői programjából került ajánlónk élére. Az apokaliptikus sorok Olivier Messiaen emblematikus kamaraművét, a Kvartett az idők végezetére című kompozíciót vezetik be, amely e héten a Bartók Rádió Zenebeszéd című programjának témája lesz: Fazekas Gergely avatott ismertetésével, a klarinéton játszó Rozmán Lajos, a zongorista Borbély László, a gordonkás Kántor Balázsés egy szlovák hegedűs, Milan Pala előadásában (6-os stúdió, február 9., három óra). A szokatlan összeállítású kvartett egy történelmi kataklizma kellős közepén s a komponista életének egy igencsak nehéz szakaszában keletkezett: 1940-41 fordulóján, Messiaen német hadifogságának idején, amikor a sziléziai hadifogolytáborban, Görlitzben egymás közelébe keveredett négy zenész, köztük maga Messiaen - az említett hangszeres összeállítás lehetőségét megteremtve.

Virágszál két szakadék között - mondhatnánk hát a huszadik század e remekművéről, ám ez a megfogalmazás valójában már egy másik kompozícióhoz kapcsolódik, pontosabban egy másik kompozíció második tételéhez. Beethoven cisz-moll szonátája, azaz az úgynevezett Holdfényszonáta második, Allegretto tételét jellemezte ugyanis ekképpen Liszt Ferenc, ez alkalommal is találóan és roppant képszerűen fogalmazva. Beethoven e népszerű zongoraművével indul majd Fülei Balázs keddi koncertje a Bartók Béla Emlékházban, hogy utóbb Debussy és Brahms egy-egy műve mellett még egyszer felbukkanjon a hold képzete a kortárs Virágh András Gábor Les visages de la lune című szerzeményének ősbemutatója révén (február 12., hat óra).

Az elkövetkező napokban a fentebb már említett másik ifjú zongoraművész, Borbély László nagyzenekari koncerten is elénk ül majd, méghozzá egy új helyszínen. Merthogy kezdjük belakni a Budapest Music Center új koncertszínhelyét, ahol is Keller András és a Concerto Budapest Borbély szólójával fogja elővezetni Haydn D-dúr zongoraversenyét, pontosan másfél Schubert-szimfónia közé iktatva azt (február 8., fél nyolc).

S végezetül e mostani periódusra esik majd Fischer Iván és a Fesztiválzenekar Figaro-produkcióinak elseje: a nagyszerű karmester rendezésében, "muzikális színházat" ígérve, s nem mellesleg igazi énekes sztárokkal (Nemzeti Hangversenyterem, február 13., hét óra). Így mindenekelőtt a Grófné szólamát éneklő svéd szopránnal, a mellékelt fotón is büszkén mutogatott Miah Perssonnal, akinek kollégáiról majd a jövő héten ejtünk lelkesen méltató szavakat.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.