mi a kotta?

Virágszál - szakadékok között

  • mi a kotta
  • 2013. március 7.

Zene

"És láttam, hogy egy erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve, a fején szivárvány, arca olyan volt, mint a nap, a lába pedig mint a tűzoszlop. Jobb lábát rátette a tengerre, a balt pedig a földre, és felkiáltott hatalmas hangon. Felemelte jobb kezét az égre és megesküdött az örökkön-örökké élőre, hogy nem lesz többé idő, hanem azokban a napokban, amikor szólni fog a hetedik angyal trombitájának hangja: be fog teljesedni az Isten titka."

János jelenéseiből való ez a híres idézet, amely nem közvetlenül az Újszövetség lapjairól, hanem a hét vége egyik kitüntetett koncertszámának szerzői programjából került ajánlónk élére. Az apokaliptikus sorok Olivier Messiaen emblematikus kamaraművét, a Kvartett az idők végezetére című kompozíciót vezetik be, amely e héten a Bartók Rádió Zenebeszéd című programjának témája lesz: Fazekas Gergely avatott ismertetésével, a klarinéton játszó Rozmán Lajos, a zongorista Borbély László, a gordonkás Kántor Balázsés egy szlovák hegedűs, Milan Pala előadásában (6-os stúdió, február 9., három óra). A szokatlan összeállítású kvartett egy történelmi kataklizma kellős közepén s a komponista életének egy igencsak nehéz szakaszában keletkezett: 1940-41 fordulóján, Messiaen német hadifogságának idején, amikor a sziléziai hadifogolytáborban, Görlitzben egymás közelébe keveredett négy zenész, köztük maga Messiaen - az említett hangszeres összeállítás lehetőségét megteremtve.

Virágszál két szakadék között - mondhatnánk hát a huszadik század e remekművéről, ám ez a megfogalmazás valójában már egy másik kompozícióhoz kapcsolódik, pontosabban egy másik kompozíció második tételéhez. Beethoven cisz-moll szonátája, azaz az úgynevezett Holdfényszonáta második, Allegretto tételét jellemezte ugyanis ekképpen Liszt Ferenc, ez alkalommal is találóan és roppant képszerűen fogalmazva. Beethoven e népszerű zongoraművével indul majd Fülei Balázs keddi koncertje a Bartók Béla Emlékházban, hogy utóbb Debussy és Brahms egy-egy műve mellett még egyszer felbukkanjon a hold képzete a kortárs Virágh András Gábor Les visages de la lune című szerzeményének ősbemutatója révén (február 12., hat óra).

Az elkövetkező napokban a fentebb már említett másik ifjú zongoraművész, Borbély László nagyzenekari koncerten is elénk ül majd, méghozzá egy új helyszínen. Merthogy kezdjük belakni a Budapest Music Center új koncertszínhelyét, ahol is Keller András és a Concerto Budapest Borbély szólójával fogja elővezetni Haydn D-dúr zongoraversenyét, pontosan másfél Schubert-szimfónia közé iktatva azt (február 8., fél nyolc).

S végezetül e mostani periódusra esik majd Fischer Iván és a Fesztiválzenekar Figaro-produkcióinak elseje: a nagyszerű karmester rendezésében, "muzikális színházat" ígérve, s nem mellesleg igazi énekes sztárokkal (Nemzeti Hangversenyterem, február 13., hét óra). Így mindenekelőtt a Grófné szólamát éneklő svéd szopránnal, a mellékelt fotón is büszkén mutogatott Miah Perssonnal, akinek kollégáiról majd a jövő héten ejtünk lelkesen méltató szavakat.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.