mi a kotta?

Virágszál - szakadékok között

  • mi a kotta
  • 2013. március 7.

Zene

"És láttam, hogy egy erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve, a fején szivárvány, arca olyan volt, mint a nap, a lába pedig mint a tűzoszlop. Jobb lábát rátette a tengerre, a balt pedig a földre, és felkiáltott hatalmas hangon. Felemelte jobb kezét az égre és megesküdött az örökkön-örökké élőre, hogy nem lesz többé idő, hanem azokban a napokban, amikor szólni fog a hetedik angyal trombitájának hangja: be fog teljesedni az Isten titka."

János jelenéseiből való ez a híres idézet, amely nem közvetlenül az Újszövetség lapjairól, hanem a hét vége egyik kitüntetett koncertszámának szerzői programjából került ajánlónk élére. Az apokaliptikus sorok Olivier Messiaen emblematikus kamaraművét, a Kvartett az idők végezetére című kompozíciót vezetik be, amely e héten a Bartók Rádió Zenebeszéd című programjának témája lesz: Fazekas Gergely avatott ismertetésével, a klarinéton játszó Rozmán Lajos, a zongorista Borbély László, a gordonkás Kántor Balázsés egy szlovák hegedűs, Milan Pala előadásában (6-os stúdió, február 9., három óra). A szokatlan összeállítású kvartett egy történelmi kataklizma kellős közepén s a komponista életének egy igencsak nehéz szakaszában keletkezett: 1940-41 fordulóján, Messiaen német hadifogságának idején, amikor a sziléziai hadifogolytáborban, Görlitzben egymás közelébe keveredett négy zenész, köztük maga Messiaen - az említett hangszeres összeállítás lehetőségét megteremtve.

Virágszál két szakadék között - mondhatnánk hát a huszadik század e remekművéről, ám ez a megfogalmazás valójában már egy másik kompozícióhoz kapcsolódik, pontosabban egy másik kompozíció második tételéhez. Beethoven cisz-moll szonátája, azaz az úgynevezett Holdfényszonáta második, Allegretto tételét jellemezte ugyanis ekképpen Liszt Ferenc, ez alkalommal is találóan és roppant képszerűen fogalmazva. Beethoven e népszerű zongoraművével indul majd Fülei Balázs keddi koncertje a Bartók Béla Emlékházban, hogy utóbb Debussy és Brahms egy-egy műve mellett még egyszer felbukkanjon a hold képzete a kortárs Virágh András Gábor Les visages de la lune című szerzeményének ősbemutatója révén (február 12., hat óra).

Az elkövetkező napokban a fentebb már említett másik ifjú zongoraművész, Borbély László nagyzenekari koncerten is elénk ül majd, méghozzá egy új helyszínen. Merthogy kezdjük belakni a Budapest Music Center új koncertszínhelyét, ahol is Keller András és a Concerto Budapest Borbély szólójával fogja elővezetni Haydn D-dúr zongoraversenyét, pontosan másfél Schubert-szimfónia közé iktatva azt (február 8., fél nyolc).

S végezetül e mostani periódusra esik majd Fischer Iván és a Fesztiválzenekar Figaro-produkcióinak elseje: a nagyszerű karmester rendezésében, "muzikális színházat" ígérve, s nem mellesleg igazi énekes sztárokkal (Nemzeti Hangversenyterem, február 13., hét óra). Így mindenekelőtt a Grófné szólamát éneklő svéd szopránnal, a mellékelt fotón is büszkén mutogatott Miah Perssonnal, akinek kollégáiról majd a jövő héten ejtünk lelkesen méltató szavakat.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.