mi a kotta?

Virágszál - szakadékok között

  • mi a kotta
  • 2013. március 7.

Zene

"És láttam, hogy egy erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve, a fején szivárvány, arca olyan volt, mint a nap, a lába pedig mint a tűzoszlop. Jobb lábát rátette a tengerre, a balt pedig a földre, és felkiáltott hatalmas hangon. Felemelte jobb kezét az égre és megesküdött az örökkön-örökké élőre, hogy nem lesz többé idő, hanem azokban a napokban, amikor szólni fog a hetedik angyal trombitájának hangja: be fog teljesedni az Isten titka."

János jelenéseiből való ez a híres idézet, amely nem közvetlenül az Újszövetség lapjairól, hanem a hét vége egyik kitüntetett koncertszámának szerzői programjából került ajánlónk élére. Az apokaliptikus sorok Olivier Messiaen emblematikus kamaraművét, a Kvartett az idők végezetére című kompozíciót vezetik be, amely e héten a Bartók Rádió Zenebeszéd című programjának témája lesz: Fazekas Gergely avatott ismertetésével, a klarinéton játszó Rozmán Lajos, a zongorista Borbély László, a gordonkás Kántor Balázsés egy szlovák hegedűs, Milan Pala előadásában (6-os stúdió, február 9., három óra). A szokatlan összeállítású kvartett egy történelmi kataklizma kellős közepén s a komponista életének egy igencsak nehéz szakaszában keletkezett: 1940-41 fordulóján, Messiaen német hadifogságának idején, amikor a sziléziai hadifogolytáborban, Görlitzben egymás közelébe keveredett négy zenész, köztük maga Messiaen - az említett hangszeres összeállítás lehetőségét megteremtve.

Virágszál két szakadék között - mondhatnánk hát a huszadik század e remekművéről, ám ez a megfogalmazás valójában már egy másik kompozícióhoz kapcsolódik, pontosabban egy másik kompozíció második tételéhez. Beethoven cisz-moll szonátája, azaz az úgynevezett Holdfényszonáta második, Allegretto tételét jellemezte ugyanis ekképpen Liszt Ferenc, ez alkalommal is találóan és roppant képszerűen fogalmazva. Beethoven e népszerű zongoraművével indul majd Fülei Balázs keddi koncertje a Bartók Béla Emlékházban, hogy utóbb Debussy és Brahms egy-egy műve mellett még egyszer felbukkanjon a hold képzete a kortárs Virágh András Gábor Les visages de la lune című szerzeményének ősbemutatója révén (február 12., hat óra).

Az elkövetkező napokban a fentebb már említett másik ifjú zongoraművész, Borbély László nagyzenekari koncerten is elénk ül majd, méghozzá egy új helyszínen. Merthogy kezdjük belakni a Budapest Music Center új koncertszínhelyét, ahol is Keller András és a Concerto Budapest Borbély szólójával fogja elővezetni Haydn D-dúr zongoraversenyét, pontosan másfél Schubert-szimfónia közé iktatva azt (február 8., fél nyolc).

S végezetül e mostani periódusra esik majd Fischer Iván és a Fesztiválzenekar Figaro-produkcióinak elseje: a nagyszerű karmester rendezésében, "muzikális színházat" ígérve, s nem mellesleg igazi énekes sztárokkal (Nemzeti Hangversenyterem, február 13., hét óra). Így mindenekelőtt a Grófné szólamát éneklő svéd szopránnal, a mellékelt fotón is büszkén mutogatott Miah Perssonnal, akinek kollégáiról majd a jövő héten ejtünk lelkesen méltató szavakat.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.