mi a kotta?

Visszatérni hazánkba

  • mi a kotta
  • 2022. december 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/49. hétre

„Bizonyára megértjük, hogyan válhatott ez az ének azoknak az énekévé és hitvallásává, akik nem akartak ott maradni, ahol a szabadságot mindjobban elfojtották, és ahol az végül is elveszett. A kivonulás, az exodus éneke ez, ami itt felcsendül, profetikus ének, amennyiben a kantáta, amikor keletkezett, eleinte csak szellemi elkülönülést és kivándorlást jelentett, nem mint program, hanem mint a művész tudata saját helyzetéről, és csak később, az elviselhetetlen események kényszerítő hatása alatt indult el Bartók Amerikába, hogy ott, hazájától távol haljon meg” – írta Kerényi Károly a Cantata profanáról írott tanulmányában 1946-ban, és bár so­rai­ban egyértelműen a nemzetiszocialisták szabadsággyűlöletére céloz, tudni lehet, hogy a zeneszerzőnek a másik szélsőség is végtelenül ellenszenves volt. Hasonlóképpen esküdött, mint Horatius: „S esküdjünk meg: amíg ki nem ugrik a tenger öléből / a szirt, hazánkba visszatérni bűn legyen!”

A Pannon Filharmonikusok és a Rádió énekkarának pénteki koncertjén Bartók gyönyörű kantátája is felcsendül, Eötvös Péter két, poszt­imp­resszionista ízű darabját, a Siren’s Songot és a Cello Concerto Grossót maga a szerző vezényli (Müpa, december 9., fél nyolc).

A Fesztiválzenekar könnyed műsorral készül a Zeneakadémián: Corelli, Haydn, C.P.E. Bach és Suk műveit Pilz János koncertmesteri vezetésével adják elő (december 10., háromnegyed nyolc, december 11., fél négy). Annál súlyosabb opust hallunk a Collegium Vocale Gent és a pionír historikus, Philippe Herreweghe koncertjén. Beethoven Missa solemnise különleges mű, nem pusztán azért, mert rejtélyes módon a reneszánsz flamand zeneszerzők megoldásait látjuk benne viszont (akiket Beethoven nem nagyon ismerhetett). Szokás ezt a zeneirodalom első profán miséjének mondani, amely Isten helyett az emberi erkölcsöt emeli magasba (Müpa, december 12., fél nyolc). Eközben a karácsonyi időszak elmaradhatatlan oratóriuma, Händel Messiása szól a Savaria Barokk Zenekar és a debreceni Kodály Kórus előadásában, meth Pál vezényletével a Zeneakadémián (december 12., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.