mi a kotta?

Visszatérni hazánkba

  • mi a kotta
  • 2022. december 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/49. hétre

„Bizonyára megértjük, hogyan válhatott ez az ének azoknak az énekévé és hitvallásává, akik nem akartak ott maradni, ahol a szabadságot mindjobban elfojtották, és ahol az végül is elveszett. A kivonulás, az exodus éneke ez, ami itt felcsendül, profetikus ének, amennyiben a kantáta, amikor keletkezett, eleinte csak szellemi elkülönülést és kivándorlást jelentett, nem mint program, hanem mint a művész tudata saját helyzetéről, és csak később, az elviselhetetlen események kényszerítő hatása alatt indult el Bartók Amerikába, hogy ott, hazájától távol haljon meg” – írta Kerényi Károly a Cantata profanáról írott tanulmányában 1946-ban, és bár so­rai­ban egyértelműen a nemzetiszocialisták szabadsággyűlöletére céloz, tudni lehet, hogy a zeneszerzőnek a másik szélsőség is végtelenül ellenszenves volt. Hasonlóképpen esküdött, mint Horatius: „S esküdjünk meg: amíg ki nem ugrik a tenger öléből / a szirt, hazánkba visszatérni bűn legyen!”

A Pannon Filharmonikusok és a Rádió énekkarának pénteki koncertjén Bartók gyönyörű kantátája is felcsendül, Eötvös Péter két, poszt­imp­resszionista ízű darabját, a Siren’s Songot és a Cello Concerto Grossót maga a szerző vezényli (Müpa, december 9., fél nyolc).

A Fesztiválzenekar könnyed műsorral készül a Zeneakadémián: Corelli, Haydn, C.P.E. Bach és Suk műveit Pilz János koncertmesteri vezetésével adják elő (december 10., háromnegyed nyolc, december 11., fél négy). Annál súlyosabb opust hallunk a Collegium Vocale Gent és a pionír historikus, Philippe Herreweghe koncertjén. Beethoven Missa solemnise különleges mű, nem pusztán azért, mert rejtélyes módon a reneszánsz flamand zeneszerzők megoldásait látjuk benne viszont (akiket Beethoven nem nagyon ismerhetett). Szokás ezt a zeneirodalom első profán miséjének mondani, amely Isten helyett az emberi erkölcsöt emeli magasba (Müpa, december 12., fél nyolc). Eközben a karácsonyi időszak elmaradhatatlan oratóriuma, Händel Messiása szól a Savaria Barokk Zenekar és a debreceni Kodály Kórus előadásában, meth Pál vezényletével a Zeneakadémián (december 12., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.