mi a kotta?

Visszatérni hazánkba

  • mi a kotta
  • 2022. december 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/49. hétre

„Bizonyára megértjük, hogyan válhatott ez az ének azoknak az énekévé és hitvallásává, akik nem akartak ott maradni, ahol a szabadságot mindjobban elfojtották, és ahol az végül is elveszett. A kivonulás, az exodus éneke ez, ami itt felcsendül, profetikus ének, amennyiben a kantáta, amikor keletkezett, eleinte csak szellemi elkülönülést és kivándorlást jelentett, nem mint program, hanem mint a művész tudata saját helyzetéről, és csak később, az elviselhetetlen események kényszerítő hatása alatt indult el Bartók Amerikába, hogy ott, hazájától távol haljon meg” – írta Kerényi Károly a Cantata profanáról írott tanulmányában 1946-ban, és bár so­rai­ban egyértelműen a nemzetiszocialisták szabadsággyűlöletére céloz, tudni lehet, hogy a zeneszerzőnek a másik szélsőség is végtelenül ellenszenves volt. Hasonlóképpen esküdött, mint Horatius: „S esküdjünk meg: amíg ki nem ugrik a tenger öléből / a szirt, hazánkba visszatérni bűn legyen!”

A Pannon Filharmonikusok és a Rádió énekkarának pénteki koncertjén Bartók gyönyörű kantátája is felcsendül, Eötvös Péter két, poszt­imp­resszionista ízű darabját, a Siren’s Songot és a Cello Concerto Grossót maga a szerző vezényli (Müpa, december 9., fél nyolc).

A Fesztiválzenekar könnyed műsorral készül a Zeneakadémián: Corelli, Haydn, C.P.E. Bach és Suk műveit Pilz János koncertmesteri vezetésével adják elő (december 10., háromnegyed nyolc, december 11., fél négy). Annál súlyosabb opust hallunk a Collegium Vocale Gent és a pionír historikus, Philippe Herreweghe koncertjén. Beethoven Missa solemnise különleges mű, nem pusztán azért, mert rejtélyes módon a reneszánsz flamand zeneszerzők megoldásait látjuk benne viszont (akiket Beethoven nem nagyon ismerhetett). Szokás ezt a zeneirodalom első profán miséjének mondani, amely Isten helyett az emberi erkölcsöt emeli magasba (Müpa, december 12., fél nyolc). Eközben a karácsonyi időszak elmaradhatatlan oratóriuma, Händel Messiása szól a Savaria Barokk Zenekar és a debreceni Kodály Kórus előadásában, meth Pál vezényletével a Zeneakadémián (december 12., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.