Visszhang: lemez

Caroline Shaw & Attacca Quartet: Evergreen

Visszhang

Az 1983-as születésű Caroline Shaw zenei Pulitzer-díjat nyert nyolc énekhangra írt Partitájával.

2019-ben kiadta első jelentős sikereként értékelt lemezét, az Orange-et, majd néhány ütős és kórusos projekt után visszatért a vonósnégyeshez. Új albuma vibráns és életteli, ahogy a szerző fogalmaz: „erdei séta az aljnövényzet sűrűjében, egy hangyányi teremtmény rácsodálkozása a fölé magasodó, tápláló, de ismeretlen természet összetettségére”. A Three Essayst Marilynne Robinson prózastílusa ihlette, de felfokozott érzelmei révén akár a hosszú 19. század romantikusai is eszünkbe juthatnak róla, az And So és az Other Song mezzoszopránszólamát pedig maga Shaw énekli.

Bár a művek klasszikusan tonális nyelvet képviselnek, nem anakronisztikusak. A cím­adó vonósnégyes, az Evergreen négytételes programzene, a mohák, a hajtások, a vizek és a gyökerek portréja; a szemléletes darab utolsó, mint­egy nyolcperces tétele a cselló vaskos hangjával kezdődik, majd a hegedű és a brácsa indázó motívumaival zárul. Shaw rendkívül találékonyan ír vonóshangszerekre, de a ragyogó végeredményhez az Attacca Quartet muzsikusaira is szükség van, akik maradéktalanul teljesítik a szerző dinamikára vonatkozó kívánságait, és a kvartettjáték legmagasabb szintjét képviselik a felvételen. Az album egy 12. századi francia vers megzenésítésével zárul, amelyet ugyancsak Shaw énekel: ebben a szerelmesek átkozódva üdvözlik a titkos együttlétüknek véget vető hajnalt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.