Koncert

Volkova Sisters

Zene

Ha laikusként egy darkwave-shoegaze-cyber-goth-thron zenét játszó popzenekar koncertjére invitálnak olyanok, akik szerint a felsorolt mix eszelősen jó, akkor feltehetőleg vonakodva, de legalábbis kétségek között indul neki az ember az éjszakának. De kár aggódni, a tíz éve alakult Volkova Sisters sötét dallamai az első perctől kezdve meggyőzőek; Berger Dalma énekesnő hangja az elképesztő mélység és magasság között ingadozik, miközben már puszta jelenléte is pszichedelikussá varázsolja a teret. Ehhez nagy segítség az Artus Stúdió már önmagában is misztikus XI. kerületi épülete, s a hatást tovább fokozza a pirosan villódzó reflektorfény, a füst és a basszus. A zenészeket sosem látni szemből, a színpadot úgy helyezték el, hogy a közönség körbeállhassa a zenekart, a tagok hol háttal, hol oldalról tolják az elektronikus zenét hatalmas erővel az önfeledten ugrálók arcába.

A Volkova ezzel a koncerttel ünnepelte a 10. születésnapját. A ma már Londonban tartózkodó zenekar eredetileg azért született, hogy a tagok „minden olyan zenei elképzelése, ami más projektjeikbe nem fért volna bele, itt teret kapjon”, és ezt azért érdemes felidézni, mert épp e kreatív áramlás miatt mondható a projektről, hogy a magyar zenei élet szereplőinek sorából kilóg, és ezért is kiszámíthatatlan. Még úgy is, hogy a szülinapi repertoárban többnyire az olyan nagyobb slágerek kaptak helyet, mint a Fehér isten című filmből ismert At the Home of the Giant Wolfe, a Black Mountain vagy a Das Mädel und die Dunkelheit. A nagyon sötét, nagyon erős és nagyon másvilági koncert egyetlen negatívuma az volt, hogy a szerethetően öntörvényű „nővérek” csupán egy órát töltöttek a színpadon, és a végén hiába dobogott több száz láb, egy hanggal nem játszottak többet, mint amennyit előre elképzeltek.

CAFe Budapest, Artus Stúdió, október 18.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.