Websorozat - Limonádé a kávéhoz - Csalfa Karma

  • Baski Sándor
  • 2011. június 2.

Zene

Az "első magyar thriller websorozat" (lásd: Az elszabadult démon, MaNcs, 2011. május 12.) után megérkezett az "első magyar romantikus websorozat" is, ahogy azt az Origo produceri közreműködésével készült film promója hirdeti.
Mivel a műfaj (mármint: az online szériáké) mifelénk még gyerekcipőben sem jár, elsőzni nem különösebben nehéz feladat. Olyasmit alkotni, ami valóban újszerű, igazodik az online tér sajátosságaihoz és még közönséget is talál magának, jóval nehezebb mutatvány. A Csalfa Karma megrendelői igyekeztek biztosra menni: a célközönséget (18-39 közti nők) már a pályázatban kikötötték, majd győztesnek azt a Magyar Grundy UFA-t hozták ki, amely a Barátok közt révén jelentékeny rutint szerzett a szappangyártás területén. A történetet egy bizonyos Josie Ward jegyzi, aki az IMDb tanúsága szerint készített korábban is websorozatot, a rendező pedig az a Tóth Barnabás, akinek egy kváziromkom már áll a neve mellett (Rózsaszín sajt).

A szakmai-technikai tapasztalat látszik is az eddig bemutatott négy részen (első körben 24 epizód készült), a tévében futó magyar sorozatok színvonalát simán hozza, amivel azért, valljuk be, túl sokat még nem mondtunk. A Barátok közttel szemben mindenképpen a javára írandó, hogy mivel eredeti helyszíneken, mobilkamerákkal forgatják, egy fokkal kevésbé tűnik sterilnek. Ám a figuráknak, talán a külföldi írónak köszönhetően, pont annyi közük van a magyar rögvalóhoz, mint a Berényi-klánnak - nem sok. A történet sem pont az innovativitásával tüntet: a Bájos Divattervező, testvére, a Dögös Modell és az ugyanabban a társasházban éldegélő Sármos Séf az önkéntes kerítőnőt alakító Esztergályos Cecília asszisztenciája mellett szabályos szerelmi háromszögbe rendeződik.

A széria legfőbb erénye a feszes tempó és a rövidség: a hétperces epizódokat bevallottan munkahelyi fogyasztásra, egy-egy kávészünet kitöltésére szánták; kellően ingerszegény környezetben erre akár még alkalmas is lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.