Websorozat - Limonádé a kávéhoz - Csalfa Karma

  • Baski Sándor
  • 2011. június 2.

Zene

Az "első magyar thriller websorozat" (lásd: Az elszabadult démon, MaNcs, 2011. május 12.) után megérkezett az "első magyar romantikus websorozat" is, ahogy azt az Origo produceri közreműködésével készült film promója hirdeti.
Mivel a műfaj (mármint: az online szériáké) mifelénk még gyerekcipőben sem jár, elsőzni nem különösebben nehéz feladat. Olyasmit alkotni, ami valóban újszerű, igazodik az online tér sajátosságaihoz és még közönséget is talál magának, jóval nehezebb mutatvány. A Csalfa Karma megrendelői igyekeztek biztosra menni: a célközönséget (18-39 közti nők) már a pályázatban kikötötték, majd győztesnek azt a Magyar Grundy UFA-t hozták ki, amely a Barátok közt révén jelentékeny rutint szerzett a szappangyártás területén. A történetet egy bizonyos Josie Ward jegyzi, aki az IMDb tanúsága szerint készített korábban is websorozatot, a rendező pedig az a Tóth Barnabás, akinek egy kváziromkom már áll a neve mellett (Rózsaszín sajt).

A szakmai-technikai tapasztalat látszik is az eddig bemutatott négy részen (első körben 24 epizód készült), a tévében futó magyar sorozatok színvonalát simán hozza, amivel azért, valljuk be, túl sokat még nem mondtunk. A Barátok közttel szemben mindenképpen a javára írandó, hogy mivel eredeti helyszíneken, mobilkamerákkal forgatják, egy fokkal kevésbé tűnik sterilnek. Ám a figuráknak, talán a külföldi írónak köszönhetően, pont annyi közük van a magyar rögvalóhoz, mint a Berényi-klánnak - nem sok. A történet sem pont az innovativitásával tüntet: a Bájos Divattervező, testvére, a Dögös Modell és az ugyanabban a társasházban éldegélő Sármos Séf az önkéntes kerítőnőt alakító Esztergályos Cecília asszisztenciája mellett szabályos szerelmi háromszögbe rendeződik.

A széria legfőbb erénye a feszes tempó és a rövidség: a hétperces epizódokat bevallottan munkahelyi fogyasztásra, egy-egy kávészünet kitöltésére szánták; kellően ingerszegény környezetben erre akár még alkalmas is lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.