Lemez

Yu Su: Yellow River Blue

  • - minek -
  • 2021.02.17 20:55

Zene

A kínai kisvárosban felnőtt fiatal lány akkor találkozott először az elektronikus (tánc)zenével, amikor hat éve, a kanadai Vancouverben megkezdte egyetemi tanulmányait.

Ehhez képest hamarosan anyanyelvi szinten beszélte a gépek bináris zenei dialektusát, hozzátéve a maga saját poggyászát, amelyben ott figyel a 80-as évek wave-e, a kínai popzene, a kraut, no meg Debussy és Liszt! Első albumát szülőhazájában tett utazásai ihlették, a számokat párhuzamosan írta Kanadában, Kínában és Kaliforniában.

A Yellow River Blue kivételes hangulatú, sok tekintetben intim és friss lemez, tele olyan textúrákkal, melódiákkal, hangulatokkal és ritmusokkal, amelyeket csupán egy kivételes tehetségű alkotó képes elővarázsolni a bűvészkalapból. Szinte szemtelen nyugalommal tudja reanimálni a közelmúlt stílusjegyeit, amelyeket eredeti kontextusukból kiszakítva plántál új helyükre. Éber álomszerű baleári house (Melaleuca), oriental wave (Xiu), motorikus trip-hop (Klein), lassan hömpölygő, simogató hangképek, hamisítatlan ázsiai dallamtöredékek, váratlanul felpörgő ritmusok következnek egymásra. A Futuro füstös dubjával szinte visszarepülünk valahová 1994-be, hogy azután egy hamisítatlan ambient darab (Touch-Me-Not) egészen másfelé vigye az album folyását. De bármerre is kalandozunk, egy pillanatra sem engedi el a kezünket, s a féltő alkotói figyelemért nem győzünk kellően hálásak lenni. 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk