A derék magyar utcai harcos azonban elvétette a szerepét, amikor a helyzetet úgy értelmezte, hogy idén január vége óta a nemzetközi térben is szabad a gazda.
Először is tegyünk világossá egy rém egyszerű, ám Magyarországon valamiért gyakran figyelmen kívül hagyott tényt. Orbánnak nem az állítólagos államférfiúi képességei, és e képességek széles körű respektje kölcsönöz ún. jelentős szerepet a nemzetközi térben, hanem az Európai Unió magasztos elvekből levezetett döntéshozatali mechanizmusa, pontosabban annak is csak egyetlen eleme, a vétójog.
A mértéket tartani mindig is képtelen Orbán azonban ezt a néhány évig valóban hatásos fegyverét is leamortizálta egyre öncélúbb, nemegyszer puszta kekeckedésből fakadó dafke-vétói miatt. Az EU ezt – ha indokolatlanul hosszú idő alatt is – mára megtanulta kezelni: előfordult, hogy Orbánt kizavarták kávézni a szavazás előtt, és újabban már senkit nem érdekel Magyarország hepciáskodása.
Orbán az unióban Putyin érdekében szeretett tetszelegni az erős ember szerepében, így fenntartandó az orosz elnök érdeklődését (mostanra amúgy, a független sajtónak hála, nagyjából az is kiderült, mi okból – vagy legalábbis részben mi okból – van szükség Putyin jóindulatára: hogy a mindenféle közeli közvetítő cégeken keresztül le lehessen fölözni az orosz gáz- és olajimport hasznát). De nem csak az unióban ugrabugrál, a NATO-ban is évekig lebegtette a finn és a svéd NATO-tagság ratifikálását Erdoğan török elnök – no meg az Erdoğan körül keringő és a NER-rel bizniszelő üzletemberek – kedvéért. És persze azért, hogy a saját egóját ápolja: lám, ekkora nagy tényező vagyok a világpolitikában!
A frászt az. Erdoğan abban a pillanatban levegőnek tekintette Orbánt, hogy a leendő tagokkal és az Egyesült Államokkal megállapodott a vitás kérdésekben. Még arra sem tartotta érdemesnek a magyar miniszterelnököt, hogy előre tájékoztassa, Törökország szabad jelzést ad a NATO-ba előbb a finneknek, majd a svédeknek.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
