A szerk.

Járványkezelés 2.

A szerk.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

A Fidesz-kormány 15 éves regnálása során ész nélkül építette le a valaha párját ritkítóan professzionális, nemzetközi szintű állatorvosi hálózatot – erről a szakma leghíresebb pályaelhagyója, Hadházy Ákos ír sokat. Tőle tudjuk azt is, hogy Orbánék páratlanul jó ütemezéssel éppen a járvány kitörése előtt vontak el 4 milliárd forintot a hatósági jogkörökkel megbízott állatorvosok béréből (ráadásul a járási főállatorvosok nagy része már nem is képzett, diplomás állatorvos).

Ennek dacára, tűnjön bár irgalmatlan módszereit tekintve bármily elborzasztónak is a krízishelyzet kezelése, a szakhatóságok a lehetőségekhez képest professzionálisan jártak el. E nem gyógyítható betegség esetén valóban nem lehet mit kezdeni a már megbetegedett, komoly fájdalommal élő állatokkal, sem a villámgyorsan terjedő vírussal vélhetően már megfertőződött állománnyal – ilyenkor, hangozzék ez nagyon kegyetlenül, ölni kell. (Az ezt megelőzően utolsó, 1973-as, Heves megyében pusztító magyarországi járvány idején még más volt az eljárás: akkor vakcinázni próbáltak, ami a már beteg állatokon akkor sem segített. Csakhogy akkor még endemikus, azaz állandóan jelen lévő volt ez a járvány Magyarországon, most pedig úgy tört ránk, hogy azt hittük, már rég kiirtottuk. Az Európai Unió­ban – pont az ilyen krízishelyzeteket leszámítva – be is tiltották a vakcinázást száj- és körömfájás ellen: a védőoltás ugyanis annyira nem megbízható, hogy több esetben pont miatta alakultak ki fertőzési gócok.) Kirívó dilettantizmust csupán közvetlenül a járvány kitörése után lehetett tapasztalni, amikor a miniszterelnök és a méhészből lett agrárminiszter próbáltak nyilvánvaló kampánycélokból behatolni a kisbajcsi állattelepre, hogy személyesen irányíthassák a harcot (ami az állatok tömeges, kábítás utáni leöléséből és rögtönzött dögtemetőkbe szállításából áll). Ezzel a legfontosabb szabályt szegték volna meg – fertőzött telepen semmi keresnivalója sincs kívül­állónak, a járvány fő terjesztői ugyanis mi, emberek vagyunk, akik a vírust fertőzött testünkkel, ruházatunkkal, élelmiszerekkel, járművekkel, berendezési tárgyakkal visszük egyik helyről a másikra. Még szerencse, hogy mi nem nagyon kapjuk el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.