A szerk.

Az a kés és az a villa

A szerk.

„Nem akarja még egyszer átnézni a vallomását, Pelikán?” „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet.”

Ezt az unalomig ismert párbeszédet idézi fel a február 27-én létrehozott újabb kormányzati poszt hivatalos megnevezése: „a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos”. A USAID segélyszervezetet kinyíró Donald Trumpnak és Elon Musknak halvány fogalma sincs az 1961 óta létező intézmény munkájáról; az itthoni civil szervezetek elleni hecc- és rágalomkampányhoz muníciót elváró fideszes vezérkar néhány éltesebb, és hajdan e civil szervezetekkel akár együtt is működő tagja talán már hallott harangozni a környezetvédő, az állampolgároknak jogsegélyt biztosító, vagy a leszakadt térségek lakóinak emberibb körülményeiért dolgozó szervezetekről. A kampányérdek azonban mindent felülír, az alapvető emberi szolidaritás és tisztesség, és mindenekelőtt a törvénytisztelet elvárható szintjét is.

A megbízható polgártárs Amerikába küldésének célja a kormánybiztosi elnevezésében rejlő politikai koncepció, vagyis az előre meghozott ítélet megindokolása. Ahogyan ezt néhány oldallal beljebb az érintett szervezetek képviselői elmondják, nincsenek illúzióik. Nagy titkokra bizonyosan nem bukkan a kormánybiztos Amerikában, mivel a civilek minden forrást átláthatóan és nyilvánosan kapnak meg és használnak fel – de légből kapott kompromatokkal fogják revolverezni és „külföldi ügynökként” gyalázni őket, ahogy nyilván a maradék kormánykritikus sajtót, beleértve ezt a lapot is. Mindez szívszorító következményekkel járhat nem csak az állam által magukra hagyott emberekre, akiken a civileken kívül senki nem tud és nem is nagyon akar segíteni, és számos kellemetlenséget okoz majd e szervezetek munkatársainak, aktivistáinak. A nagy nyilvánosság előtti hecckampány elviselése akkor sem egyszerű, ha szemenszedett hazugság, szimpla rágalom minden egyes állítása – ahogyan borítékolhatóan az lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.