Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

A szerk.

Az influenszer

A szerk.

Újévkor volt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója, s ez az alkalom nagy lehetőségeket tartogathatna. Petőfi életútja, életműve páratlan. Kevés olyan költő lehet a világirodalomban, aki alig tíz év alatt szinte minden zsánerben remekműveket alkotott, s életműve annak ellenére sem mondható töredékesnek, hogy mindössze 26 és fél évet élt. És ha ehhez még hozzátesszük a forradalmár, hősi halott alakját, nyilvánvalóvá válik, hogy nem csak holmi nemzeti büszkeség okán dicsekedhetnénk vele, s lehetne a szívünk közepében.

Ám az elmúlt száz évben a mindenkori hatalom ahelyett, hogy megfelelő tudományos és kulturális menedzselés mellett a költő hazai megismertetését és nemzetközi elismertetését célozta volna, mindig az épp aktuális politikai céljainak szolgálatába próbálta az emlékét állítani. Így volt ez 1923-ban, a költő születésének 100. évfordulóján, amikor Petőfiből Trianon-mementót csináltak azzal, hogy Segesvárról Kiskunfélegyházára szállították az 1897-ben felavatott szobrát. Így volt 1948-ban is, a forradalom centenáriumán, amikor Révai József megpróbálta Petőfit a proletárköltők előképeként eladni. De így volt ez Kádár alatt is, amikor – az amúgy nem munkaszüneti nappá nyilvánított – március 15-ét tűzték a Forradalmi Ifjúsági Napok nevezetű KISZ-rendezvénysorozat zászlajára. Mindeközben Petőfi személyének és munkásságának ismerete még az iskolázottak körében is legfeljebb egy tucat versre és a sztereotípiákra korlátozódott. (Jegyezzük azért meg, hogy a 70-es években a hivatalos narratíva mellett olyan kritikus produkciók is születtek, mint Kardos Ferenc Petőfi ’73 című filmje, vagy a Keressük Petőfit című tévériport-sorozat, amely éppen a költő munkásságát körülvevő tudatlanságra világított rá.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Előfizetek Előfizető vagyok, bejelentkezem
Előző cikk a rovatban Eltűnt valami Eltűnt valami
Következő cikk a rovatban Távollétünkben Távollétünkben

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Kritika

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Kritika

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Kritika

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Kritika

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Kritika

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Kritika

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

A szerk.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

A szerk.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

A szerk.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Külpol

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Belpol

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.