A szerk.

Durrantott párat Svédbe’

A szerk.

Kicsiny (164 oldal, vágott A5-ös formátum), ám annál tartalmasabb kötetben adta közre tavaly év vége felé Semjén Zsolt életbölcsességének, nem túlzás, gyöngyszemeit a Barankovics Alapítvány, a Kereszténydemokrata Néppárt hivatalos pártalapítványa.

Az Egymillió című Semjén-breviárium írásainak műfaja elegyes, a szerző alkalmi beszédeiből, napirend előtti országgyűlési felszólalásaiból, mások napirend előtti felszólalásaira adott rövid – ám annál veretesebb! – válaszaiból, a vele készült sajtóinterjúkból áll össze, ezek segítségével nyújt keresztmetszetet a miniszterelnök-helyettes és pártelnök belső szellemi univerzumáról, életfilozófiájáról, közéleti, politikusi szerepvállalásának megannyi dimenziójáról. Extatikus hangú előszót a régi barát, Bayer Zsolt írt hozzá (ebben egyenesen a Sátán méltó ellenfeleként festi le a szerzőt), s Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mutatta be a minap (a Lakitelki Népfőiskolához kötődő cég végezte a kiadás könyvészeti munkálatait).

Anélkül, hogy részletesebben ismertetnénk a gazdag gondolati termés akárcsak főbb vonulatait – Semjén a mostani KDNP-t a kormány, közelebbről a Fidesz ideológiai-világnézeti tőkesúlyának és iránytűjének tartja, az örök értékek pályáján tartva az ország vezetésének napi gyakorlatával, hétköznapi gondjainak megoldásával elfoglalt robotosokat –, idézzünk most egy különösen lényeglátó mondatot a 70 éves a Kereszténydemokrata Néppárt II. c. beszédből (elhangzott az Országos Nagyválasztmányon, 2014. szeptember 27-én, szerző: dr. Semjén). „Miniszterelnök Úr, kedves Viktor, főtisztelendő Atyák, szeretett kereszténydemokrata Barátaim! (…) A keresztény politikai filozófia fundamentuma a perszonalitás, szolidaritás, szubszidiaritás mellett a közjó és az igazságosság gondolata!”

Úgy van!

Továbbá és ezek mellett a helikopterezés, a háziállatra lövöldözés távcsöves puskával (vadászat címén) és az exkluzív hotelbérlés, valamint annak a gondolata, hogy a közjó édes anyját bárkinek, és hogy mindenkinek jár az igazságos családlátogatás!

Mindemellett valóban semmi szükség arra, hogy a kereszténység és a vadászat (vagy akár a semjéni értelemben vett vadászat) morális összefüggéseit, vagy a svédországi kiruccanások esztétikai-bunkológiai vetületét, vagy a helikopterről lelógó döglött állat képe keltette undor természetét kezdjük itt boncolgatni. A képlet ennél sokkal egyszerűbb. A filozopter-politikusról az derült ki, hogy egy csávó, aki kifizette a vadászatok számláit (á. 4–5 millió/vadászat), a cégei révén súlyos, több száz milliós állami megrendeléseket és komoly támogatásokat kapott; miközben Semjén vagyonbevallásában nyoma sincs sem ilyen nagy értékű ajándékoknak, sem annak, hogy a vadászatok árát ő ki bírta volna fizetni Farkas Józsefnek.

Ez még akkor is a legordenárébb korrupciótól bűzlik messzire, ha arra (egyelőre) nincs közvetlen bizonyíték, hogy a dús merítést a közpénzből Semjén intézte volna el Farkasnak. Semjént – további bizonyítékok hiányában is, csak azért, amit eddig tudunk – már az ügy kipattanásának másnapján minden kicsit is normális országban elcsapták volna bármilyen és minden pozíciójából. S bár azon céltalan sopánkodni, hogy ez ma Magyarországon nem fog megtörténni, a nem elcsapásnak is lesznek következményei. Semjént a Fidesz az első napokban – akkor, amikor még nem tudtunk a bőkezű Farkasról – a rokonlátogatásos dumával próbálta mosdatni. „Hogy ők családi rendezvényen, családi körben találkozzanak, rokonait meglátogatja, ilyen családi rendezvényeken vesznek részt, az a családi ügyük” – mondotta például Rétvári Bence, a KDNP alelnöke és az Emmi államtitkára, ami felveti azt a kérdést is, hogy ki mindenkinek hazudhatott még a történtekről Semjén, ha egyszer pártbéli helyettesét is ilyen kellemetlen helyzetbe bírta hozni. (Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy milyen megfontoltan és ügyesen adagolja a történet zaftos részleteit a Magyar Nemzet.) És ezt a kérdést nyugodtan feltehetjük kiterjesztőleg is: ki mindenki lesz még kénytelen falazni a szarvasvadásznak, a pártjában és azon kívül? És ha ma Magyarországon Semjén a katolikus egyház összekötője és kijáróembere a kormányban és viszont, a kormány szándékainak közvetítője a püspökök felé, a harmonikus kapcsolatok olajozója, az mit árul el a magyar katolikus egyházról? A kispapoknak is muszáj lesz, ahogy Rétvárinak, Semjén rokonait emlegetni majd, a családot előrángatni, ha a hívek közül valaki rákérdezne a szállodabérlésre? És mit bír el tartós károsodás nélkül Barankovics István neve?

„Ez valóban erkölcsi forradalom!” – kiáltott fel már idézett előadása vége felé Semjén Zsolt, midőn a KDNP szerepét méltatta az Orbán-rendszerben, s szavait aztán így zárta: „Barátaim! Megcselekedtük azt, amiért az Alapító Atyák 70 éve megalapították a Pártunkat!”

Elvégre azt mégsem mondhatta, hogy mindjárt jövök, csak egyet lövök!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.