"1990-ben nem fejeztük be 1956 forradalmát" - mondta múlt pénteken Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy hódmezővásárhelyi középiskola rendkívüli történelemóráján. Honnan ismerős is ez a szöveg? "Nem történt meg a rendszerváltás, huhh, hahh, huhh, hahh!!!" - a jelenkori szélsőjobb bárhol és bármikor bevethető dumája ez, nemzeti rockkoncerttől Wass Albert valamelyik szobrának avatásáig, szegény Dénes Jánostól Vona Gáborig. Mármost az is elég szomorú, ha a magyar Országgyűlés elnöke - akinek egy kicsivel csak fölötte kéne állnia a mindennapi huhogásnak - a széljobb nótáját fújja, de az még szomorúbb, ha fiatalokat etet vele.
De minden hiába, Kövér László a múlt héten teljes erőből rámozdult a fiatalságra, szombaton már a Fidesz KISZ-szervezete, a Fidelitas előtt beszélt. Az övéi közt sikerült is kicsit elszakadnia a "komcsik tehetnek mindenről" dumától, s messze túldobni a szélsőjobb összes eddigi hülyeségét, mondván: "A mi kudarcunk nem tud politikai ellenfeleink sikere lenni. A mi kudarcunk az egész nemzet kudarca is egyben." Miből is szerinte óriási és egyetemleges felelősség fakad. Kövér - nyilván nem is szándéktalanul - a 21. századi Fidesz-téboly kvintesszenciáját, a kisebbrendűségből táplálkozó felfuvalkodottság apoteózisát adta elő egy mondatban. Egyszerre zsarolt és fenyegetett: tartsunk ki mellettük, különben mi vallunk kudarcot. Ha nem tartunk ki, magunk viseljük minden kártéteményét.
De ez nem így van; még akkor sem, ha a kétharmados kormányzás s az alkotmányozás legtöbb energiája a Fidesz hatalmának törvényekkel irányított bebetonozására ment el. És éppen azért nincs így, mert 1990-ben rendszerváltozás történt, s az abból fakadó demokratikus berendezés önmagában garanciát jelent arra, hogy a Fideszt vagy bárkit kudarc esetén (ami most, nevezettek alig egyéves kormányzása után is napnál világosabb), elzavarhassák. Addig persze ez a kormány még sok kárt tesz az országnak - de sem az ország, sem a nemzet nem süllyed el - csak érdemeik szerint önök, házelnök úr. Mert önök nem a nemzet, nem az ország, csak a hatalom - egyelőre. Aztán majd csak rossz emlék: pár hatalommániás, beteg ember, akik azt akarták elhitetni, hogy ők, csakis ők hordják a zsebükben a bölcsek kövét, csak ők képesek rendbe tenni a dolgokat.
Nem voltak képesek semmire, s azt is elrontották. Most azt mondják: te is benne voltál, nem szállhatsz ki, mert megbánod! Hátha így meg tudnak tartani minket - a nemzetet - cinkosuknak.
De még mennyire kiszállhatunk!
