A szerk.

Feslik, foszlik, szakadna

A szerk.

Vasárnap eléggé helybenhagyták Jarosław Kaczyński pártját, a PiS-t, talán még jobban is, mint látszik. (A múlt héten ugyanitt azt írtuk, hogy szombaton fogják helybenhagyni, a hibáért utólag is elnézést kérünk – a szerk.)

Ha kizárólag nyugdíjasok, vagy kizárólag falusiak, vagy kizárólag kelet-lengyelországi lakosok szavaztak volna, akkor ők, a PiS vertek volna péppé mindenkit, abba pedig, hogy mi történt volna, ha kizárólag kelet-lengyelországi falusi nyugdíjasok szavazhattak volna, még belegondolni is szédítő; talán még a 102 százalék is meglett volna. De hát nem csak ők szavaztak. Beloldalainkon dúsan szólunk arról, hogy hogyan jött össze az ellenzék győzelme, és mi következik belőle – ott, mármint Lengyelországban.

De mi következik belőle itt, Magyarországon? Milyen tanulságokat vonhatunk le ebből mi, vagy önök, a haza demokratikus érzelmű polgárai – nem kizárólag, de részben arra nézvést is, hogy milyen tanulságokat vonhat le az eseményekből Orbán Viktor?

Arról, hogy mely társadalmi csoportoknak merre, mely pártokhoz húzott a szíve, az (utóbb szinte hajszálpontosnak bizonyuló) exit poll alapján kaphatunk képet. A PiS fent leírt törzsszavazóival, rettenthetetlen híveivel szemben az ellenzék már a kisvárosokban is ikszelt, az 50 ezer fölötti településeken inkább nyert, a legalább 200 ezres városokban pedig tarolt. Továbbá: minél fiatalabb és minél magasabban képzett volt a választó, annál inkább az ellenzék valamelyik pártjára voksolt. Kaczyński alulteljesített az ellenzék pártjainak lenyomásában is; megvenni sem igen sikerült őket, és kifosztani meg börtönbe csukni sem – pedig, becsületére legyen mondva, próbálkozott. Ezek azonban a Fidesz-rezsim számára a kevésbé lényeges aspektusok. Azt, hogy milyen társadalmi és politikai mérnökösködésre, s az elnyomás milyen eszközeire van szükségük a következő választás menedzseléséhez a lengyelországihoz hasonló környezetben, nem az ottani társadalmi és politikai mélymozgásokból fogják leszűrni Orbánék; tudják azt ők maguktól is.

De milyen irányok kínálkoznak Orbán számára a lengyel választás után az európai és a nemzetközi politikában?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.