A szerk.

Focipálya, lovarda, Dubaj

A szerk.

Viccnek szánják, mégis szomorú, hogy Lázár János hétfői sajtótájékoztatóját immár Dubajinfó néven emlegetik. A miniszter azért csődítette össze a sajtót, mert kiszivárgott, hogy Rákosrendező vasútállomás területén 220–240 méteres felhőkarcolót építhet annak a Mohamed Alabbarnak a cége, aki Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építtette.

Az is kiderült, hogy a mintegy 5 milliárd eurós beruházást a magyar kormány támogatná; lapértesülések szerint már november elején be kívánta nyújtani a szükséges törvénymódosításokat a parlamentnek. A Telex publikálta dokumentumból az is kiderült, hogy a kormány már október 25-én tárgyalt a projektről, egy nappal később pedig Gulyás Gergely Dubajban találkozott az Emírségek fejlesztési miniszterével.

Ha abból indulunk ki, hogy az Angyalföld és Zugló határán álló Rákosrendező vasútállomás, egykori teherpályaudvar immár harminc éve a legnagyobb tájsebe Budapestnek, még örömhírnek is tűnhet, hogy valamiféle megoldási terv született vele kapcsolatban. Ám ha ehhez hozzátesszük, hogy a legnagyobb titokban, a fővárosi, zuglói, angyalföldi stb. illetékesek, és úgy általában Budapest lakóinak teljes kizárásával történt, már egyáltalán nem tűnik örömtelinek a sok-sok milliárdos projekt. Mert igaz ugyan, hogy a terület nagy része az állam (elsősorban a MÁV) birtokában van, ám a vonatkozó tervek – kivált a 220–240 méter magas felhőkarcoló esetében – minden körülmények között társadalmi egyeztetést kívánnának. Még akkor is, ha köztudott, hogy a kormány az elmúlt tizenhárom évben mindent megtett azért, hogy ilyesmi a legritkábban forduljon elő.

„Rákosrendező jelentős változással érintett területként szerepel a fővárosi rendezési tervekben. Aki ott akar építkezni, annak előbb tárgyalnia kell a fővárossal és a kerülettel, hiszen a magassági, beépíthetőségi korlátok mellett a tervezett funkció is jelentősen befolyásolja, hogy mi építhető az adott városrészben” – nyilatkozta a hír kapcsán Erő Zoltán, Budapest főépítésze, bár azt ő is kénytelen volt belátni, hogy a kormány – például, ha kiemelt beruházássá nyilvánítja a projektet – mindenféle egyeztetések nélkül is keresztülviheti terveit.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?