Az is kiderült, hogy a mintegy 5 milliárd eurós beruházást a magyar kormány támogatná; lapértesülések szerint már november elején be kívánta nyújtani a szükséges törvénymódosításokat a parlamentnek. A Telex publikálta dokumentumból az is kiderült, hogy a kormány már október 25-én tárgyalt a projektről, egy nappal később pedig Gulyás Gergely Dubajban találkozott az Emírségek fejlesztési miniszterével.
Ha abból indulunk ki, hogy az Angyalföld és Zugló határán álló Rákosrendező vasútállomás, egykori teherpályaudvar immár harminc éve a legnagyobb tájsebe Budapestnek, még örömhírnek is tűnhet, hogy valamiféle megoldási terv született vele kapcsolatban. Ám ha ehhez hozzátesszük, hogy a legnagyobb titokban, a fővárosi, zuglói, angyalföldi stb. illetékesek, és úgy általában Budapest lakóinak teljes kizárásával történt, már egyáltalán nem tűnik örömtelinek a sok-sok milliárdos projekt. Mert igaz ugyan, hogy a terület nagy része az állam (elsősorban a MÁV) birtokában van, ám a vonatkozó tervek – kivált a 220–240 méter magas felhőkarcoló esetében – minden körülmények között társadalmi egyeztetést kívánnának. Még akkor is, ha köztudott, hogy a kormány az elmúlt tizenhárom évben mindent megtett azért, hogy ilyesmi a legritkábban forduljon elő.
„Rákosrendező jelentős változással érintett területként szerepel a fővárosi rendezési tervekben. Aki ott akar építkezni, annak előbb tárgyalnia kell a fővárossal és a kerülettel, hiszen a magassági, beépíthetőségi korlátok mellett a tervezett funkció is jelentősen befolyásolja, hogy mi építhető az adott városrészben” – nyilatkozta a hír kapcsán Erő Zoltán, Budapest főépítésze, bár azt ő is kénytelen volt belátni, hogy a kormány – például, ha kiemelt beruházássá nyilvánítja a projektet – mindenféle egyeztetések nélkül is keresztülviheti terveit.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
