A szerk.

Kartávolság

A szerk.

Amikor időről időre kísérletet tesznek arra okos, mérsékelten okos és kifejezetten hülye ún. elemzők („megfigyelők”), hogy meghatározzák a 2010 utáni magyarországi berendezkedés mibenlétét, a hülyék általában arra jutnak, hogy minden problémája ellenére ez még mindig demokrácia.

Elvégre vannak választások és senkit nem „visznek el” a véleményéért. Bár az utóbbi érvvel is lehetne éppenséggel vitatkozni (az állásvesztések, a kíméletlen lejárató hadjáratok stb. miatt), az előbbi hangoztatása legkésőbb 2011-től teljességgel érthetetlen. Számtalanszor írtunk róla, az országgyűlési és helyhatósági választások szabályainak az állandó farigcsálása az éppen aktuális pártpolitikai érdek szerint, az egyéni választókerületek politikai szempontú átrajzolása, a politikai ellenfél lehetőségeinek előre megfontolt felszámolása a finanszírozástól kezdve a mozgástér végletes leszűkítéséig, a konkrét választási csalások (a dokumentált esetek 99,99 százaléka a Fidesz ellenfeleinek a kárára történt), az, hogy a Fidesz álcivil szervezeteken vagy a kormányon keresztül korlátlanul kampányolhat az állami költségvetés terhére – nos, már ezek egyike is kérdésessé tenné egy választás tisztaságát. Mindegyik egyidejű, mondhatni rendszerszintű megléte viszont per definitionem kizárja azt, hogy szabad politikai versengésen alapuló választásokról beszélhessünk. És mivel a demokratikus berendezkedés fundamentuma éppen a szabad választás lenne, nagyon nincs is minek tovább görcsölni annak igazolásán, hogy Magyarország mégis miért demokrácia manapság. De hát, tudjuk, vannak laposföld-hívők is.

E folyamat újabb epizódjaként az Országgyűlés a múlt héten elkezdte a fővárosi választási szabályok megváltoztatásáról szóló vitát. Nem is e módosítási igény kissé ködös motivációja az érdekes, hanem ahogyan e téma napirendre került. A módosítást pro forma a Mi Hazánk kezdeményezte – az ő szándékuk érthető, a javasolt változtatással tán labdába rúghatnak Budapesten –, de magát az ötletet ezúttal a kalandos politikai pályájú Fodor Gábor dobta be a propagandamédia felületén. Néhány nap elteltével a Mi Hazánk benyújtotta a vonatkozó módosító javaslatot, s azt, mit ad isten, a kormánypártok viharos gyorsasággal egy rendkívüli ülés napirendjére vették, azaz már plenáris ülésen is vitatkoztak róla. Jellemző momentum, hogy a fideszes képviselők nem jelentek meg e vitán – nekik úgyis a vezénylő tábornok mondja meg, hogy mit kell majd nyomni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.