Donald Trump a kampányban lépten-nyomon hangoztatta, hogy lezárná a háborúkat, amelyek a demokraták áldatlan kormányzása folytán dúlnak a világban. Sőt az ukrajnait nem több, mint huszonnégy óra alatt, már a hivatalba lépése előtt! „Vlagyimir, ne csináld, ha megcsinálod, pórul jársz” – idézte saját mondatát, amelyet az orosz elnökhöz intézett évekkel ezelőtt.
Az európai vezetők most tűkön ülve várják, hogy a NATO legerősebb tagja miként képzeli el a békét Ukrajnában. A háttérben kaján mosollyal ott figyel Orbán Viktor, akinek ugyancsak mantrája a „béke”, s nem mellesleg minden eddigi elképzelése valahogy Putyinnak kedvez. Sosem hangoztatja, hogy Oroszországtól garanciákat kell kierőszakolni, hogy ne veselkedjen neki újból az inváziónak, arról pedig szó sem lehet, hogy előbb-utóbb a NATO-ba is felvegyék a keleti szomszédunkat. A magyar vezetőnek bármilyen tűzszünet megfelel, csak érjen véget a szlávok testvéri „csihi-puhija”.
Trump számára azonban nem felel meg bármi. A magyar miniszterelnökkel ellentétben Trump tényleg tud strongman lenni. Egyelőre bizakodásra ad okot, hogy valószínűleg nem valamelyik kontraszelektált ultrakonzervatív kriptofasisztát kéri fel az udvartartásából külügyminiszternek, hanem a floridai Marco Rubiót, aki Kína és Oroszország egyik leghangosabb kritikusa a republikánus pártban. Azért persze Rubio is azt mondta a kampányban, hogy az orosz–ukrán háborút mielőbb le kell zárni, és egyike volt azoknak, akik nem szavaztak meg egy ukrán segélyt áprilisban.
A Trump-adminisztrációnak azonban a transzatlanti szövetségi rendszer fennmaradása jobban számít néhány kampányígéretnél. Azt akarják a legkevésbé, hogy miközben a világ csendőre bóbiskolni látszik, Oroszország példáján felbátorodva Kína nekimenjen Tajvannak, Venezuela Guyanának, Észak-Korea pedig a déli testvérének. Ne felejtsük el, hogy Trump már 2017-ben hevesen ellenezte – és szankciók alá vetette – az Északi Áramlat II. megépítését, és míg Merkel kancellár Csipkerózsika-álmát aludta, arra figyelmeztetett, hogy Európa aggasztóan függ az orosz energiától. Ugyancsak Trump volt az elnök, amikor Ukrajna megkapta az első FGM-148-as páncéltörő rakétákat az amerikaiaktól.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
