A szerk.

Ha úgy tetszik, fajelmélet

A szerk.

„Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, faji alapú bosszú.”

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormány­infón mondotta ezt. Közvetlenül előtte azt állította, hogy az Erasmus- és Horizon-pénzeket az Európai Bizottság minden ok és jogalap nélkül zárolta, mivel az egyetemek kilopása (nem ezt a szót használta) az ún. közalapítványokba sem nem sérti a jogállamiságot, sem nem érint uniós forrásokat. Ergo a zárolás valódi indoka nem lehet más, mint a bosszú a magyar faj ellen.

Kis szünet.

Aztán jött valami kamukérdés egy kamu­újságírótól a kistelepülési gyógyszerellátásról.

Aztán mégiscsak akadt legalább egy ember a teremben – Lengyel Tibor, a hvg.hu újságírója –, aki megértette, amit hallott.

„Orbán Viktor tusványosi fajelméletes beszéde után az embernek a füle már erre ki van hegyezve. Jól értettem, hogy ön azt mondta, hogy faji alapú bosszú az Erasmus- és Horizon-programnak a vitája?” – tette fel a sajtótájékoztató immár egyetlen releváns kérdését Lengyel kolléga, és ezúton is megszorítjuk a kezét.

„Ez egy magyarellenes intézkedés. Egy magyarellenes bosszú.”

„Tehát akkor nem faji alapú, hanem magyarellenes? Vagy melyik? Vagy mindkettő?” – Lengyel nem hagyta annyiban.

Gulyás Gergely láthatóan zavarba esett, amit valami heherészésfélével próbált leplezni.

„Mi volt az akkori vita lényege? Természetesen egy faj van, és az a homo sapiens. És ezen belül vannak különböző népcsoportok, ha úgy tetszik. Ez egy magyar népcsoport, ha úgy tetszik, a magyar faj elleni döntés. De ha önt ez a szó zavarja, akkor maradjunk abban, hogy ez egy magyarellenes bosszú, ami kifejezetten a magyarokat érinti, sajnos pillanatnyilag azokat, akik itt ebben az országban élnek és magyar állampolgárok. Ez természetesen kulturális nemzethez tartozást jelent.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.