A szerk.

Ha úgy tetszik, fajelmélet

A szerk.

„Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, faji alapú bosszú.”

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormány­infón mondotta ezt. Közvetlenül előtte azt állította, hogy az Erasmus- és Horizon-pénzeket az Európai Bizottság minden ok és jogalap nélkül zárolta, mivel az egyetemek kilopása (nem ezt a szót használta) az ún. közalapítványokba sem nem sérti a jogállamiságot, sem nem érint uniós forrásokat. Ergo a zárolás valódi indoka nem lehet más, mint a bosszú a magyar faj ellen.

Kis szünet.

Aztán jött valami kamukérdés egy kamu­újságírótól a kistelepülési gyógyszerellátásról.

Aztán mégiscsak akadt legalább egy ember a teremben – Lengyel Tibor, a hvg.hu újságírója –, aki megértette, amit hallott.

„Orbán Viktor tusványosi fajelméletes beszéde után az embernek a füle már erre ki van hegyezve. Jól értettem, hogy ön azt mondta, hogy faji alapú bosszú az Erasmus- és Horizon-programnak a vitája?” – tette fel a sajtótájékoztató immár egyetlen releváns kérdését Lengyel kolléga, és ezúton is megszorítjuk a kezét.

„Ez egy magyarellenes intézkedés. Egy magyarellenes bosszú.”

„Tehát akkor nem faji alapú, hanem magyarellenes? Vagy melyik? Vagy mindkettő?” – Lengyel nem hagyta annyiban.

Gulyás Gergely láthatóan zavarba esett, amit valami heherészésfélével próbált leplezni.

„Mi volt az akkori vita lényege? Természetesen egy faj van, és az a homo sapiens. És ezen belül vannak különböző népcsoportok, ha úgy tetszik. Ez egy magyar népcsoport, ha úgy tetszik, a magyar faj elleni döntés. De ha önt ez a szó zavarja, akkor maradjunk abban, hogy ez egy magyarellenes bosszú, ami kifejezetten a magyarokat érinti, sajnos pillanatnyilag azokat, akik itt ebben az országban élnek és magyar állampolgárok. Ez természetesen kulturális nemzethez tartozást jelent.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.