A szerk.

Ha úgy tetszik, fajelmélet

A szerk.

„Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, faji alapú bosszú.”

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormány­infón mondotta ezt. Közvetlenül előtte azt állította, hogy az Erasmus- és Horizon-pénzeket az Európai Bizottság minden ok és jogalap nélkül zárolta, mivel az egyetemek kilopása (nem ezt a szót használta) az ún. közalapítványokba sem nem sérti a jogállamiságot, sem nem érint uniós forrásokat. Ergo a zárolás valódi indoka nem lehet más, mint a bosszú a magyar faj ellen.

Kis szünet.

Aztán jött valami kamukérdés egy kamu­újságírótól a kistelepülési gyógyszerellátásról.

Aztán mégiscsak akadt legalább egy ember a teremben – Lengyel Tibor, a hvg.hu újságírója –, aki megértette, amit hallott.

„Orbán Viktor tusványosi fajelméletes beszéde után az embernek a füle már erre ki van hegyezve. Jól értettem, hogy ön azt mondta, hogy faji alapú bosszú az Erasmus- és Horizon-programnak a vitája?” – tette fel a sajtótájékoztató immár egyetlen releváns kérdését Lengyel kolléga, és ezúton is megszorítjuk a kezét.

„Ez egy magyarellenes intézkedés. Egy magyarellenes bosszú.”

„Tehát akkor nem faji alapú, hanem magyarellenes? Vagy melyik? Vagy mindkettő?” – Lengyel nem hagyta annyiban.

Gulyás Gergely láthatóan zavarba esett, amit valami heherészésfélével próbált leplezni.

„Mi volt az akkori vita lényege? Természetesen egy faj van, és az a homo sapiens. És ezen belül vannak különböző népcsoportok, ha úgy tetszik. Ez egy magyar népcsoport, ha úgy tetszik, a magyar faj elleni döntés. De ha önt ez a szó zavarja, akkor maradjunk abban, hogy ez egy magyarellenes bosszú, ami kifejezetten a magyarokat érinti, sajnos pillanatnyilag azokat, akik itt ebben az országban élnek és magyar állampolgárok. Ez természetesen kulturális nemzethez tartozást jelent.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.