A szerk.

Hogyan nyerhetjük meg az Európa-bajnokságot?

A szerk.

Még most sem késő, szólunk. Az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor bement az egyik tévéjébe (a legrégebbibe), ahol megnyilatkozott az egyik műsorvezetőjének (a legrégebbinek), s egyéb fontos mondandói (háború lesz, háború lesz, háború lesz, hrrrrrgggrrrxx!!!) mellett természetesen a védjegyének számító szenvedélyére is szót kerített: a labdarúgásról beszélt.

A vészesen közelgő foci-Európa-bajnokság apropóján a magyar válogatottal szemben támasztott elvárásaiba engedett ezáltal bepillantást. Sajnos a mi 6XXL-es kábelcsomagunkban pont ez a csatorna nincs benne (innen is protestálunk), így kénytelenek vagyunk Orbán Viktor napilapjára (a legrégebbire) hagyatkozni. Eszerint tehát „Az utolsó kérdés a közelgő foci-Eb-ről szólt, ennek kapcsán a kormányfő kifejtette, a válogatottnak végül a vb-döntőbe jutás lesz majd a cél”, „egyszer majd” – egyetértünk. Úgy legyen.

Pusztán csak annyi a különbség e tárgyban miközöttünk és miniszterelnök úr között, hogy mi tudjuk, hogy kik és mikor fognak eljutni a világbajnoki döntőbe (ne maradjon kétség, meg is nyerik majd… khm, nagy gólkülönbséggel), miniszterelnök úr meg ezek szerint nem tudja („időt most nem merek mondani”).

A nagyobb baj az, hogy Marco Rossi sem tudja. Pedig, ha legalább ő tudná, megnyerhetnék ezt az Európa-bajnokságot is – nagy gólkülönbséggel. Simán. Kinyuvasztanák előbb a „szoknyás skótokat”, a svájciakat és a „fritzeket” is (az idézőjeles mondatrészek miniszterelnök úrtól) – nagy gólkülönbséggel. De nem, most izgulhatunk, hogy mi lesz, mert Marco Rossi nem lépte meg, amit kellett, s Orbán miniszterelnök úr sem szólt neki (ne keverjük össze a sportot a politikával), hogy Marco, andiamo. Nem.

S honnan tudjuk mindezt? Nos, vettük a fáradságot, s átböngésztük a magyar labdarúgó-válogatott utazókeretének a névsorát. Van abban tényleg boldog, boldogtalan, még az angol harmadik ligában tündöklő aranyláb is, de egy árva szem játékos nincs a Bács-Kiskun megyei bajnokság Északi csoportjában küzdő, s azt természetesen megnyerő Kerekegyházi SE U14-es legénységéből. Micsoda mulasztás! A kerekegyházi legények akkora sikert értek el a bajnokság hajrájában, hogy az csak a magyar sport aranykönyvének legfényesebb oldalán találna a méltó helyére. 43:1 arányban diadalmaskodtak a veszedelmes Pálmonostora ellen. Ráadásul végig nyomasztotta őket a tudat, hogy pont 42 góllal kell nyerniük ahhoz, hogy bezsebeljék a bajnoki aranyakat. De megcsinálták! Dehogy volt bunda!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.