A szerk.

Hogyan nyerhetjük meg az Európa-bajnokságot?

A szerk.

Még most sem késő, szólunk. Az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor bement az egyik tévéjébe (a legrégebbibe), ahol megnyilatkozott az egyik műsorvezetőjének (a legrégebbinek), s egyéb fontos mondandói (háború lesz, háború lesz, háború lesz, hrrrrrgggrrrxx!!!) mellett természetesen a védjegyének számító szenvedélyére is szót kerített: a labdarúgásról beszélt.

A vészesen közelgő foci-Európa-bajnokság apropóján a magyar válogatottal szemben támasztott elvárásaiba engedett ezáltal bepillantást. Sajnos a mi 6XXL-es kábelcsomagunkban pont ez a csatorna nincs benne (innen is protestálunk), így kénytelenek vagyunk Orbán Viktor napilapjára (a legrégebbire) hagyatkozni. Eszerint tehát „Az utolsó kérdés a közelgő foci-Eb-ről szólt, ennek kapcsán a kormányfő kifejtette, a válogatottnak végül a vb-döntőbe jutás lesz majd a cél”, „egyszer majd” – egyetértünk. Úgy legyen.

Pusztán csak annyi a különbség e tárgyban miközöttünk és miniszterelnök úr között, hogy mi tudjuk, hogy kik és mikor fognak eljutni a világbajnoki döntőbe (ne maradjon kétség, meg is nyerik majd… khm, nagy gólkülönbséggel), miniszterelnök úr meg ezek szerint nem tudja („időt most nem merek mondani”).

A nagyobb baj az, hogy Marco Rossi sem tudja. Pedig, ha legalább ő tudná, megnyerhetnék ezt az Európa-bajnokságot is – nagy gólkülönbséggel. Simán. Kinyuvasztanák előbb a „szoknyás skótokat”, a svájciakat és a „fritzeket” is (az idézőjeles mondatrészek miniszterelnök úrtól) – nagy gólkülönbséggel. De nem, most izgulhatunk, hogy mi lesz, mert Marco Rossi nem lépte meg, amit kellett, s Orbán miniszterelnök úr sem szólt neki (ne keverjük össze a sportot a politikával), hogy Marco, andiamo. Nem.

S honnan tudjuk mindezt? Nos, vettük a fáradságot, s átböngésztük a magyar labdarúgó-válogatott utazókeretének a névsorát. Van abban tényleg boldog, boldogtalan, még az angol harmadik ligában tündöklő aranyláb is, de egy árva szem játékos nincs a Bács-Kiskun megyei bajnokság Északi csoportjában küzdő, s azt természetesen megnyerő Kerekegyházi SE U14-es legénységéből. Micsoda mulasztás! A kerekegyházi legények akkora sikert értek el a bajnokság hajrájában, hogy az csak a magyar sport aranykönyvének legfényesebb oldalán találna a méltó helyére. 43:1 arányban diadalmaskodtak a veszedelmes Pálmonostora ellen. Ráadásul végig nyomasztotta őket a tudat, hogy pont 42 góllal kell nyerniük ahhoz, hogy bezsebeljék a bajnoki aranyakat. De megcsinálták! Dehogy volt bunda!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.