A szerk.

Külön minden keretben, már az ecsetben

A szerk.

A Kincsem az valami nagy csuda volt a moziban, tán a nemzeti ünnep (március 15.) előestéjén mutatták be; akkor már vagy két éve arról szólt a fáma, hogy ez minden idők legdrágább magyar filmje, amelyet a rajtkövön (2015-ben) több mint kétmilliárd forinttal küldött meg az állam. (Azóta nyilván a fasorban sincs ez a büdzsé, ma már feltehetően Rákay Philip Godzilla háromszor hazavágja Gyurcsányt című új filmterve vezeti a listát, bár ennek tételesen nem néztünk utána.)

A bemutató és a jól alakuló nézettség izgalmában a Kincsem alkotói nagy kedvvel anekdotáztak a megvalósítás örömeiről és árnyoldalairól, s e mesketék legizmosabbika azt részletezte, hogy az akkori állami filmügyi főmameluk, Andrew G. Vajna milyen nagyon nem akarta, hogy a film főszerepét Nagy Ervin kapja. De aztán mégis sikerült valahogy „meggyőzni az Andyt”, s forrhatott az alkotói munka. Nem is lett volna semmiféle kázus, de a rendező Herendi Gábor szavai szerint ez „valahogy visszajutott Ervin fülébe, és azt hiszem, őt bántotta ez a dolog, és kikotyogta”. Ki és kotyogta, a lotyaszájú. A történet vége happy end, Nagy Ervin ugratta a lovat, nincs semmi látnivaló. Andrew G. Vajna regnálását – nem kis részben az ilyen adomák miatt – ma már sokan valamiféle aranykorként emlegetik, így nyilván könnyebb az élet vagy valami.

Csak Nagy Ervin nem tanult azóta sem.

Ő ma is ugyanolyan lotyaszájú, mint öt éve volt, hisz’ most az bírta „kikotyogni” Geszti Péter vlogjában, hogy Geszti valamelyik filmjében (Szia, Életem!; nevezett az egyik producere volt, s tavaly nyáron mutatták be – a szerk.) ő lett volna a főszereplő, de mivel az akkor regnáló gonosz állami filmfőpénztár azt mondta, hogy az áldott jó Andy megítélte pénzt nem adja oda, ha ragaszkodnak Nagy játékához, így némi őrlődés után le is cserélték valakire. Geszti szavaival „ott vakargattuk az állunkat, hisz volt egy stábunk, tehetséges rendezőink és forgatókönyvírónk, akik két-három éve dolgoztak ezen a filmen. És akkor meg kellett hoznunk egy döntést, hogy akkor engedjük el az Ervint, mert mi mást tehetnénk. Ezt fájt kimondani most is, mert rosszul­esik szembenézni azzal, hogy ebben van egy kis gyávaság is”. Egy kis gyávaság, Geszti nem büszke rá, ezt is kimondta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.