A szerk.

Kérlelhetetlen kritikával

A szerk.

A múlt héten kiderült, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a minisztereivel együtt nem nyaraló, keményen dolgozó miniszterelnök mégiscsak lubickolt kicsit az Adriai-tengerben.

A Gulyáságyú Média beszámolójából az is kiderült, hogy a nem nyaraló miniszterelnök törülközős testületét az eleve gyönyörű Opatija (Abbázia) egyik különösen szép részén található tengerparti ingatlan nyelte el. Ezúttal viszont nem azon merengünk el, hogy a tavaly a „több Balaton, kevesebb Adria” jelszót kiadó kormányfő kicsit megint átverte az övéit; nem nagy ügy, csak a szokásos, annyit tennénk csupán hozzá, hogy ha ez volna Orbán legnagyobb hazugsága, Magyarország lenne a megvalósult földi paradicsom.

Hanem. A villa tulajdonosa Ungár Anna, annak a családi cégnek, a Pió-21 Kft.-nek az egyik tulajdonosa, amelyik a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. legnagyobb részvényese. A Pió-21 többségi tulajdonosa Schmidt Mária többszörös intézményvezető, tanácsadó, kormánybiztos, a történelmet újraíró, -értelmező orbánista emlékezetpolitikus, ideológus stb., de részesedik belőle a lánya (Anna) és a fia, Ungár Péter, az ellenzéki LMP társelnöke. A BIF Nyrt. – amely Schmidt már elhunyt férjének, Ungár Andrásnak az életműve – többek között a magyar állammal is remek üzletet kötött néhány éve, az Orbán-kormány az agrárminisztériumot költöztette az épületükbe évi 1,2 milliárdért. Ez az adat csakis azért tudható, mert a HVG 2019 elején kiperelte a szerződést. (Vicc, hogy a lapnak ezért bíróságra kellett mennie – mintha nem közügy lenne az, hogy az akkor épp kormánybiztos Schmidt Máriával milyen üzletet kötött a magyar kormány. De persze, tudjuk: ez a NER-ben nem közügy.)

Ungár Péter helyzete családi háttere és e vállalkozás miatt meglehetősen bizarr. A BIF nyereségéből neki is jut, még ha csak elenyésző is a részesedése. Tavaly például a főrészvényes Pió-21 Kft. 5 milliárd forintnyi osztalékhoz jutott, amelyből Ungár Péternek 530 millió járt. A vele készített interjúkban rendre előkerül e fura szituáció, és ilyenkor a politikus hol bővebben, hol szűkszavúbban reagál. Például a Magyar Narancsnak 2017 októberében meglehetősen kelletlenül, enyhe sértettséggel válaszolgatott az ezt firtató kérdésekre, néhány napja a Partizán videós beszélgetésében viszont valamivel nyitottabb volt. Érvelésének lényege az, hogy ez a pénz egy olyan családi vállalkozás gyümölcse, amelyet édesapja a rendszerváltozás után épített föl, akkor, amikor a NER még sehol nem volt; és az állammal folytatott üzletből szerzett pénz jó, ha eléri a BIF bevételeinek a 10 százalékát…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.