A szerk.

Kérlelhetetlen kritikával

A szerk.

A múlt héten kiderült, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a minisztereivel együtt nem nyaraló, keményen dolgozó miniszterelnök mégiscsak lubickolt kicsit az Adriai-tengerben.

A Gulyáságyú Média beszámolójából az is kiderült, hogy a nem nyaraló miniszterelnök törülközős testületét az eleve gyönyörű Opatija (Abbázia) egyik különösen szép részén található tengerparti ingatlan nyelte el. Ezúttal viszont nem azon merengünk el, hogy a tavaly a „több Balaton, kevesebb Adria” jelszót kiadó kormányfő kicsit megint átverte az övéit; nem nagy ügy, csak a szokásos, annyit tennénk csupán hozzá, hogy ha ez volna Orbán legnagyobb hazugsága, Magyarország lenne a megvalósult földi paradicsom.

Hanem. A villa tulajdonosa Ungár Anna, annak a családi cégnek, a Pió-21 Kft.-nek az egyik tulajdonosa, amelyik a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. legnagyobb részvényese. A Pió-21 többségi tulajdonosa Schmidt Mária többszörös intézményvezető, tanácsadó, kormánybiztos, a történelmet újraíró, -értelmező orbánista emlékezetpolitikus, ideológus stb., de részesedik belőle a lánya (Anna) és a fia, Ungár Péter, az ellenzéki LMP társelnöke. A BIF Nyrt. – amely Schmidt már elhunyt férjének, Ungár Andrásnak az életműve – többek között a magyar állammal is remek üzletet kötött néhány éve, az Orbán-kormány az agrárminisztériumot költöztette az épületükbe évi 1,2 milliárdért. Ez az adat csakis azért tudható, mert a HVG 2019 elején kiperelte a szerződést. (Vicc, hogy a lapnak ezért bíróságra kellett mennie – mintha nem közügy lenne az, hogy az akkor épp kormánybiztos Schmidt Máriával milyen üzletet kötött a magyar kormány. De persze, tudjuk: ez a NER-ben nem közügy.)

Ungár Péter helyzete családi háttere és e vállalkozás miatt meglehetősen bizarr. A BIF nyereségéből neki is jut, még ha csak elenyésző is a részesedése. Tavaly például a főrészvényes Pió-21 Kft. 5 milliárd forintnyi osztalékhoz jutott, amelyből Ungár Péternek 530 millió járt. A vele készített interjúkban rendre előkerül e fura szituáció, és ilyenkor a politikus hol bővebben, hol szűkszavúbban reagál. Például a Magyar Narancsnak 2017 októberében meglehetősen kelletlenül, enyhe sértettséggel válaszolgatott az ezt firtató kérdésekre, néhány napja a Partizán videós beszélgetésében viszont valamivel nyitottabb volt. Érvelésének lényege az, hogy ez a pénz egy olyan családi vállalkozás gyümölcse, amelyet édesapja a rendszerváltozás után épített föl, akkor, amikor a NER még sehol nem volt; és az állammal folytatott üzletből szerzett pénz jó, ha eléri a BIF bevételeinek a 10 százalékát…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."