A szerk.

Kutyabaj

A szerk.

A napokban közepesen mókás fordulatot vett az a történet, amely a Magyar Kétfarkú Kutya Párt budapesti önkormányzati választási részvétele körül szövődik.

Emlékeztetőül: a március 9-i taggyűlésen a párt társelnöke, Kovács Gergely bejelentette, hogy el kíván indulni a kerületi előválasztáson a három másik ellenzéki polgármesterjelölttel szemben. Kovács azt is állította, hogy van egy megállapodás arról, hogy a 12 egyéni körzetből 6-ban az előválasztás győztese állít majd egyetlen jelöltet, akit ugyancsak támogat a többi párt, a maradék 6-on pedig egyenlő arányban osztozik a DK, a Momentum és a Kutyapárt. Vagyis ha Kovács nyer, a Kutyapárt lényegében arra kap esélyt, hogy átvegye az uralmat a Hegyvidéken. Mint ismeretes, a megjelent párttagok nem szavazták meg Kovács indulását az előválasztáson, erre Kovács és a másik társelnök, Döme Zsuzsanna lemondott, majd két napra rá a bepánikolt tagok mégis elfogadták Kovács javaslatát. Ekkor úgy tűnt, a történet véget ért. Kovács elindul az előválasztáson, megnyeri vagy nem nyeri meg, ha megnyeri, akkor vagy megnyeri a kerületet a fideszessel szemben, vagy nem nyeri, és mindenki boldog lesz.

De ez nem sokáig tűnt így.

Kiderült ugyanis, hogy az egyéni körzetekről szóló megállapodás, ahogy azt Kovács a tagoknak prezentálta, valahol ereszt. Ezt a Demokratikus Koalíció közléséből tudjuk, mely szerint ők nagy barátai ugyan a polgármesterjelölti előválasztásnak, de abba nem mennek bele, hogy a győztes, illetve a pártja automatikusan elvigye az egyéni körzeti jelöltek többségét is. A múlt pénteken Kovács azt épp nem mondta a Partizánnak, hogy akkor ő nem indul az előválasztáson – de inkább ezt mondta, mint azt, hogy igen; az pedig tény, hogy a Kutyapárt nem vett részt az előválasztó pártok minapi egyeztetésén. Azt, hogy végül is volt-e érvényes megállapodás a Kutyapárt, a Momentum, a DK, az LMP, a Jobbik és a civilek között az előválasztásról, és az tartalmazta-e a körzetek elosztását is, nem tudjuk. Szinte lehetetlen rekonstruálni, hogy ki kit malmozott meg vagy próbált megmalmozni – előbb a Momentum és a Kutyapárt a DK-t, aztán a Momentum és a DK a Kutyapártot, vagy a DK mindenkit, vagy Kovács a saját tagságát –, hisz csak az érintettek egymással ellentétes közléseire hagyakozhatunk. De lapzártánkkor még nem tudjuk, hogy Kovács elindul-e az előválasztáson és milyen feltételekkel; s ha nem indul el, vajon elindul-e a XII. kerületi polgármester-választáson, szemben a többi ellenzéki párt jelöltjével.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.