A szerk.

Kutyabaj

A szerk.

A napokban közepesen mókás fordulatot vett az a történet, amely a Magyar Kétfarkú Kutya Párt budapesti önkormányzati választási részvétele körül szövődik.

Emlékeztetőül: a március 9-i taggyűlésen a párt társelnöke, Kovács Gergely bejelentette, hogy el kíván indulni a kerületi előválasztáson a három másik ellenzéki polgármesterjelölttel szemben. Kovács azt is állította, hogy van egy megállapodás arról, hogy a 12 egyéni körzetből 6-ban az előválasztás győztese állít majd egyetlen jelöltet, akit ugyancsak támogat a többi párt, a maradék 6-on pedig egyenlő arányban osztozik a DK, a Momentum és a Kutyapárt. Vagyis ha Kovács nyer, a Kutyapárt lényegében arra kap esélyt, hogy átvegye az uralmat a Hegyvidéken. Mint ismeretes, a megjelent párttagok nem szavazták meg Kovács indulását az előválasztáson, erre Kovács és a másik társelnök, Döme Zsuzsanna lemondott, majd két napra rá a bepánikolt tagok mégis elfogadták Kovács javaslatát. Ekkor úgy tűnt, a történet véget ért. Kovács elindul az előválasztáson, megnyeri vagy nem nyeri meg, ha megnyeri, akkor vagy megnyeri a kerületet a fideszessel szemben, vagy nem nyeri, és mindenki boldog lesz.

De ez nem sokáig tűnt így.

Kiderült ugyanis, hogy az egyéni körzetekről szóló megállapodás, ahogy azt Kovács a tagoknak prezentálta, valahol ereszt. Ezt a Demokratikus Koalíció közléséből tudjuk, mely szerint ők nagy barátai ugyan a polgármesterjelölti előválasztásnak, de abba nem mennek bele, hogy a győztes, illetve a pártja automatikusan elvigye az egyéni körzeti jelöltek többségét is. A múlt pénteken Kovács azt épp nem mondta a Partizánnak, hogy akkor ő nem indul az előválasztáson – de inkább ezt mondta, mint azt, hogy igen; az pedig tény, hogy a Kutyapárt nem vett részt az előválasztó pártok minapi egyeztetésén. Azt, hogy végül is volt-e érvényes megállapodás a Kutyapárt, a Momentum, a DK, az LMP, a Jobbik és a civilek között az előválasztásról, és az tartalmazta-e a körzetek elosztását is, nem tudjuk. Szinte lehetetlen rekonstruálni, hogy ki kit malmozott meg vagy próbált megmalmozni – előbb a Momentum és a Kutyapárt a DK-t, aztán a Momentum és a DK a Kutyapártot, vagy a DK mindenkit, vagy Kovács a saját tagságát –, hisz csak az érintettek egymással ellentétes közléseire hagyakozhatunk. De lapzártánkkor még nem tudjuk, hogy Kovács elindul-e az előválasztáson és milyen feltételekkel; s ha nem indul el, vajon elindul-e a XII. kerületi polgármester-választáson, szemben a többi ellenzéki párt jelöltjével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.