nemcsak Fülöp Erik régi-új polgármester győzött nagy fölénnyel, de a nyolc egyéni körzetből ötben is a párt jelöltjei futottak be - ami még változhat is, hiszen két körzetben, ahol a Fidesz támogatását élvező jelöltek győztek, csalás gyanúja miatt a helyi választási bizottság megsemmisítette az eredményt. (A képviselő-testület augusztus 1-jén feloszlatta önmagát, ezért kellett teljes körű helyhatósági választást rendezni.) A voksolás azért is fontos volt a Jobbiknak, hogy megőrizze pozícióját az általa vezetett települések legnépesebbikén (2010 óta a város zsurnálszinonimája "a Jobbik fővárosa"), de azért is, hogy végre virítson valamit híveinek a borsodi szervezet hangos szakadása után.
A Jobbik sikerénél is figyelemre méltóbb azonban a Fidesz bukása, hiszen a kormánypárt támogatta Fülöp és a helyi Jobbik első számú kihívóját, a Tiszavasváriért Közéleti Egyesületet. A 2010-es formáját átmentő MSZP a maga 10 százalékával nem sok vizet zavart; a kampányban leginkább a Jobbik és a Fidesz egyidejű ekézésével voltak elfoglalva.
Időközi választások után rendre elmondjuk, hogy ezek eredményeit értelmetlen a következő általános választásokra vonatkoztatni. A vasvári szavazásból sem az nem következik, hogy 2014-ben a Jobbik Kelet-Magyarországon lenyomja a Fideszt, sem az ellenkezője; sem az, hogy e térséget az MSZP végleg elveszítette, sem az, hogy 2014-re biztosan megerősödik. Mindazonáltal a Tiszavasváriban történtek nem pusztán azt jelzik, hogy a városban a Jobbik két év "kormányzás" után a vártnál sokkal népszerűbb.
A magyarországi jobboldal régi fixa ideája, hogy a szélsőjobb ellen nem nyíltan kell fellépni, hanem "domesztikálni" kell, a szavazóbázisát első körben erodálni, aztán fölszipkázni. (Ez utóbbi talán rendjén is lenne, ha ez 2010 óta nem azzal járna, hogy a Fidesz-kormány a Jobbik programját valósítja meg, mégpedig oly átéléssel, hogy a legtöbbször nem tudni, hol végződik a Jobbik és hol kezdődik a Fidesz.) Másfelől a szélsőségesek szerveződéseit minden létező eszközzel szét kell verni - még ha ezek az eszközök olykor nem is annyira törvényesek. Például a Torgyán-féle Kisgazdapárt lenullázását részben koncepciós eljárások erőltetésével (az ún. Szabadi-ügy), részben parlamenti képviselőik átcsábításával érte el hajdanán a Fidesz. Tiszavasváriban kicsiben és enyhébb formában az utóbbi történt: a jobbikos polgármester masszív többségét két renegát képviselő bontotta meg, akik többek között a két helyi fideszessel új frakciót alkotva kibrusztolták az új választást - legalábbis az augusztusi testületi önfeloszlatás tágabb kontextusát így vagy nagyon hasonlóan értelmezték a városban. Az időközi önkormányzati választásokon kiugróan magasnak számító 46,8 százalékos részvétel (a 10 111 szavazásra jogosult polgárból 4733 fő élt a jogával), a jobbikos polgármesterjelölt 51 százalékos sikere (2411 voks) a Fidesz sportszerűtlen játékára érkező dacreakció következménye. Minek ide pót-Jobbik, ha egyszer van igazi - gondolták sokan.
