A szerk.

Tiéd az ország

A szerk.

Jeszenszky Géza síkhülye alighanem. Talán ezért is képviseli Magyarországot már olyan hosszú ideje különféle állomáshelyeken, nemrég például még Washingtonban, napjainkban pedig Oslóban.

Jeszenszky azért jó külképviselő, mert nem árul zsákbamacskát, ha megszólal, csinál valamit, rögtön tudja mindenki, hogy kivel van dolga, s arra is jó okkal következtethet, hogy kiket képviselhet. Jeszenszky az országimázs.

No, most ez az országimázs megint jól elcigányozta magát, immár egyetemi szinten, bár távolról sem először. Volt már őneki emlékezetes cigányozása, például 1999 nyarán - washingtoni nagykövetként -, amikor azt bírta mondani, hogy a romák mihaszna népség, akiket a magyar állam a tenyerén hordozna, de ők folyton beleharapnak e jóságos kézbe, lopnak, csalnak, bűnöznek. Tehát az, hogy most egyetemi kurzusához készített s. k. jegyzetében olyan fejtegetésekre bukkantak, melyek szerint "azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy a testvérek vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással", nos, egyáltalán nem meglepő. Nevezhetnénk akár személyiségfejlődésnek, vagy egy tudományos pálya újabb állomásának, melyben immár nemcsak megállapítást nyer egy népcsoport szerfelett alávaló volta, de a magyarázatot is megtalálja a szerző. Azért ilyenek, mert kultúrájuk részeként családon belül párosodnak a rohadékok.

Mielőtt kimatekoznánk Jeszenszky tudományos pályájának következő - hátborzongatóan logikus - lépcsőfokát, a megoldást, nem feledkezhetünk meg arról a szikár tényről, hogy tudniillik Jenszenszky doktor munkássága a közjóért távolról sem korlátozódott soha kizárólag a cigányság viselt dolgainak kutatására. E neves professzor volt az is például, aki - 2002-ben, tehát ugyancsak amerikai nagykövet korában - a Washington Posthoz írott olvasói levelében (akkori felettesei, érdekes módon Martonyi és Orbán jóváhagyásával) lajstromba vette a magyar kormányban fellelhető zsidó populációt. Bár a nürnbergi törvényekre alapozott részletes kimutatással adósunk azóta is, de mostani cigányügyi megállapításait sem lábjegyzetelte, így könnyen belátható: mindkét közlése saját kútfejéből ered. Magyarország egyik kitüntetett képviselője így látja, és kész, nincsen ezen mit szépíteni.

Jeszenszky Géza nem őrült meg, még csak nem is síkhülye, mint a felütésünkben feltételeztük: tudja, mit csinál. Időről időre valamilyen formában publikált gondolataiból pedig módfelett csekély történelmi ismeretekkel is kitalálható, hova is fut ki végső soron az egész agymenése. Pont oda, ahova a 20. század közepén egyszer már kifutott egy másik hasonlóan jelentős gondolkodó műve.

S hogy ez mennyire így van, azt az is napnál világosabban megmutatja, hogy mindezek után még neki áll feljebb, és kikéri magának az inzultust - az LMP közleményben követeli, hogy hajítsák ki a Corvinus Egyetemről, ahol véres baromságait terjesztette, mielőtt újból elszólította a külszolgálat. Mire ő azzal vág vissza, hogy "józan ésszel e feltételezésben semmi sértőt nem lehet találni, rasszizmust emlegetni pedig felháborító rágalom" - ja, rágalom. S még azt is hozzáteszi, hogy különben is, mit ugráltok, már két éve nem tartottam egy árva órát sem, éjjel-nappal a hont külszolgálom, a könyvem sem kapható a könyvesboltokban. Mi van? Ha nincs semmi baj a művel, miért számít, hogy kapható-e vagy sem? Ha kapható lenne, Jeszenszky saját szemében is rasszistának számítana? Vagy ha nem árusítja boltban, a katedrán nyugodtan ledebilezhet meg vérfertőzéssel rágalmazhat komplett népcsoportokat? Nincs válasz.

Mint ahogy nincs válasz még a Corvinus Egyetemről sem, s főként nincsen válasz a magyar kormány részéről, Martonyi János kussol, Orbán Viktor nyilván oda sem figyel. Esetleg éppenséggel örül, hogy második adminisztrációjában a kormánytag zsidók mellett akad azért egy derék fajvédő is. Jeszenszky fent idézett dolgainak tárgyalását e rovat 1999-ben úgy zárta le, hogy meddig fogja még ez az ember lejáratni a hazáját? 2002-ben úgy, hogy mikor fogják végre eltüntetni a közéletből?

Harmadszor nem kérdezünk, hisz a válasz régen kiderült. Míg Orbán van, marad Jeszenszky is. Hogy mindenki lássa, milyen is Orbán Viktor országa.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.