A szerk.

Nem volt elég precíz

A szerk.

Amit hétfőn egy Gyöngyösi Márton nevezetű képviselő művelt az Országházban, az nem zsidózás volt. A zsidózás ugyanis megengedő becsléssel az "azért léptették elő Tanait, s nem engem, mert kampós az orra, s régen biztos Tauszignak hívták" kezdetű otthoni magánközleménytől az "azért ekkora marha nagy a válság, mert a zsidóknak az isten pénze sem elég"-féle, nyilvános tereken közzétett gondolatok közötti horizonton határolható be, nem mintha ily módon nem lenne épp elég alávaló. Amit viszont Gyöngyösi megengedett magának, az ennél is jóval több, s kiváltképpen nem "helytelen fogalmazás volt, ami élőszóban gyakran előfordul".

"Úgy gondolom, hogy pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban, hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak" - tódította egyebek mellett Gyöngyösi, s ma van pofája kiállni a magyar köz elé, s azt mondani, hogy "élőszóban nem voltam elég precíz".

Gyöngyösi hörgése nem a szokott és tűrt jobboldali zsidózgatás, hanem nettó uszítás. Írjuk össze a zsidainkat, mielőtt késő nem lesz, s benne van az is, s hazudik, aki azt mondja, hogy nincsen, meg hogy mutassuk meg, hogy hol van benne, szóval benne van az is, hogy írjuk össze, mert jó lesz az még valamire, például, amikor össze kell gyűjtenünk őket. Benne van Gyöngyösi minden szavában, benne van eszmetársai minden gesztusában, benne van ebben a valamiért nagyvonalúan lekezelt rohadt magyar antiszemitizmusban, amit jó szándékunk vagy kényelmességünk miatt, vagy az isten tudja, miért, eltűrünk már pár éve ebben az országban. Mi, a többség, te, kedves olvasó, s azok, akiket te megválasztasz, hogy az ország házában vigyék az ügyeidet.

Magyarország kormánya, akihez Gyöngyösi a mondandóját címezte, másnapra bírta előkeresni valamelyik fiókja aljáról az ilyen eseteknél használatos, kizárólag gyáva általánosságokat tartalmazó levelét, amit újból közzé is tett. Ilyenekkel: "A kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa. A kormány egyúttal világossá teszi, hogy az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen inzultusoktól" - igen? Akkor vegyük sorjában!

Legszigorúbban fellép? Hogyan? Ebben az esetben mit csináltak, hova léptek fel a legszigorúbban? De üsse kő - mit fognak csinálni, mire készülnek, van valami tervük? Van egy frászt. Gyöngyösinek a dolgok jelen állása szerint a haja szála sem görbül, ami nem kevesebbet üzen minden érintettnek, hogy nemcsak zsidózni szabad itt, de követelheted az összeírásukat is. Vagy mást, soroljuk az ötleteinket? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek a kormánynak "egy kis zsidózás" általában jól is szokott jönni, legalább pár napig nem az ő gyalázatos teljesítményüktől hangos a sajtó. Mert a zsidózásnak úgy sincsenek következményei. Magyarország kormánya úgy gondolja, hogy pofázni aztán nyugodtan lehet, annak nem lesz semmiféle következménye, beleértve a zsidózást, illetve a saját munkáját is.

Az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen inzultusoktól? Aha, eddig, úgy látszik, nem sikerült megvédeni, hiszen Gyöngyösi is megtehette, amit tett. Talán a hatvani romákat sikerült megvédeni? Vagy kit? S Gyöngyösi nem talál majd követőkre, mert a magyar kormány jól fejbe verte a gurigára összecsavart pár soros közleményecskéjével?

Orbán Viktor kormányától, a magyar parlament elnökétől nyugodtan lehet a zsidók ellen uszítani az Országházban vagy bárhol. Ez van. Magyarország ettől még - szerencsénkre - földrajzilag Európába esik, és - ugyancsak mázli - a 21. században élünk. Ilyenformán nem várhatók pogromok, nem fognak innen zsidókat, cigányokat, senkit sem elhurcolni. De amíg megtűrik az uszítást, minden más jó okkal feltételezhető, várható. Ez passzol ugyanis az aktuális folyamatokhoz, hisz itt és most az egész ország megszomorítása folyik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.