A szerk.

Nőügy

A szerk.

„Holnaptól nem lesz női minisztere a kormánynak. Köszönet Varga Juditnak a szolgálatért, erőt, kitartást a folytatáshoz neki és utódainak is! A nőkre is szükség van a magyar köz­életben” – írta Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, és még a független sajtó is úgy tálalta e megnyilvánulást, hogy „beszólt Orbánnak”.

Persze jól tudjuk – vélhetően azok az újságírók is, akik szenzációt kiáltottak –, hogy e „beszólásnak” nagyjából akkora sportértéke van, mint Novák orosz agresszióval kapcsolatos megnyilvánulásainak: fenntartani a látszatot, hogy a köztársasági elnök önálló entitás, és nem a miniszterelnök kesztyűbábja.

De mondhatnánk azt is, hogy a köztársasági elnök az orbáni értelemben vett „női egyenjogúság” záloga, amit egyébként maga is büszkén hangoztat. „A teljes női egyenlőséget egy ország még nem érte el azzal, hogy nőt választott elnökké, de ez egy nagyon jó kezdet” – jelentette ki Novák nemrégiben Ruandában, a Women Deliver 2023 elnevezésű konferencián, és azt csak találgatni lehet, hogy tényleg elhiszi-e magáról, hogy tehetsége miatt és választás útján került a Sándor-palotába. (A konferencia résztvevői nem hitték el, sőt többen botrányosnak találták Novák fellépését, Maliha Khan, a konferenciát megrendező tanács­adó szervezet, a Women Deliver elnöke kijelentette, hogy személy szerint ellenezte Novák fellépését, és csak a ruandai kormány kérésére egyezett bele.)

De azt is csak találgathatjuk, hogy Novák komolyan gondolja-e hogy Varga Judit távozása nyomán pótolhatatlan űr keletkezik a magyar kormányban. Ha ugyanis komolyan gondolja, úgy azt is elismerné, hogy Varga igazából nem gyanús ügyekbe keveredett igazságügyi miniszter volt, hanem afféle kisebbségi képviselőként, a női nemet, Novák gyakori szóhasználatával, „az édesanyákat” testesítette meg a kormányban. És az ő jelenléte volt a garanciája annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja a női egyenjogúságot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.