A szerk.

Nőügy

A szerk.

„Holnaptól nem lesz női minisztere a kormánynak. Köszönet Varga Juditnak a szolgálatért, erőt, kitartást a folytatáshoz neki és utódainak is! A nőkre is szükség van a magyar köz­életben” – írta Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, és még a független sajtó is úgy tálalta e megnyilvánulást, hogy „beszólt Orbánnak”.

Persze jól tudjuk – vélhetően azok az újságírók is, akik szenzációt kiáltottak –, hogy e „beszólásnak” nagyjából akkora sportértéke van, mint Novák orosz agresszióval kapcsolatos megnyilvánulásainak: fenntartani a látszatot, hogy a köztársasági elnök önálló entitás, és nem a miniszterelnök kesztyűbábja.

De mondhatnánk azt is, hogy a köztársasági elnök az orbáni értelemben vett „női egyenjogúság” záloga, amit egyébként maga is büszkén hangoztat. „A teljes női egyenlőséget egy ország még nem érte el azzal, hogy nőt választott elnökké, de ez egy nagyon jó kezdet” – jelentette ki Novák nemrégiben Ruandában, a Women Deliver 2023 elnevezésű konferencián, és azt csak találgatni lehet, hogy tényleg elhiszi-e magáról, hogy tehetsége miatt és választás útján került a Sándor-palotába. (A konferencia résztvevői nem hitték el, sőt többen botrányosnak találták Novák fellépését, Maliha Khan, a konferenciát megrendező tanács­adó szervezet, a Women Deliver elnöke kijelentette, hogy személy szerint ellenezte Novák fellépését, és csak a ruandai kormány kérésére egyezett bele.)

De azt is csak találgathatjuk, hogy Novák komolyan gondolja-e hogy Varga Judit távozása nyomán pótolhatatlan űr keletkezik a magyar kormányban. Ha ugyanis komolyan gondolja, úgy azt is elismerné, hogy Varga igazából nem gyanús ügyekbe keveredett igazságügyi miniszter volt, hanem afféle kisebbségi képviselőként, a női nemet, Novák gyakori szóhasználatával, „az édesanyákat” testesítette meg a kormányban. És az ő jelenléte volt a garanciája annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja a női egyenjogúságot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.