A szerk.

Az utolsó menedék

A szerk.

Magyar kormánypárti tényezők infantilis-dacos megjegyzéseiből már jó ideje tudjuk, hogy az utóbbi időkben (nagyjából Donald Trump választási veresége óta) Brüsszel mellett az Egyesült Államok is nagyon bántja a magyarokat. Hogy miért?

Hát mert eluralkodott „Wa­shingtonon” is a magyarellenesség, mi másért. (A nagy összképet tisztábban látó, ideológiai­lag öntudatosabb elemek természetesen a Biden-adminisztrációval, „Brüsszellel”, azaz a buzistákkal jó viszonyt ápoló Soros György sziluettjét is rendre meglátják az összehangolt hadjáratok mögött.)

Most például a Belügyminisztérium (BM) közölte, hogy az „Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól”, ám „Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét. Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya!”

Kedden délelőtt a budapesti amerikai nagykövetség közölte, hogy korlátozzák Magyarország részvételét az Egyesült Államok vízummentességi programjában, mégpedig a 2011 és 2020 között kiállított magyar útlevelek biztonsági kockázata miatt. Az említett időszakban az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar kormány csaknem egymillió embernek adta meg a magyar állampolgárságot megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül.

Magyarország 2008 novemberében került be az amerikai vízummentességi programba, amelybe szigorú kritériumok alapján vonnak be szuverén államokat (megosztják biztonsági adataikat az Egyesült Államokkal, a gazdaságuk magas jövedelműnek minősül, az útlevelekkel kapcsolatos csalások száma alacsony, regisztrálják az ellopott, illetve elvesztett útleveleket, az elektronikus biometrikus útlevelek használatával biztosítják a szigorú biztonsági előírásokat, ténylegesen fellépnek a terrorizmus ellen stb.). Az ún. ESTA 90 napos időtartamra turizmus, üzleti út, orvosi ellátás vagy átutazás céljából használható, és erre a kérelmet elég 72 órával az utazás megkezdése előtt elektronikusan benyújtani. Ha minden rendben, az ügyfél tényleg egyszerűen és gyorsan megkapja a beutazási engedélyt csupán 14 dollár ellenében. (A normál vízum díja ennek több mint tízszerese.) Keddtől ez változott meg, a magyar útlevéllel rendelkezőknek az eddigi két év helyett csak egy évig lesz érvényes az engedély, és utazásonként újra kell igényelni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.