A szerk.

Az utolsó menedék

A szerk.

Magyar kormánypárti tényezők infantilis-dacos megjegyzéseiből már jó ideje tudjuk, hogy az utóbbi időkben (nagyjából Donald Trump választási veresége óta) Brüsszel mellett az Egyesült Államok is nagyon bántja a magyarokat. Hogy miért?

Hát mert eluralkodott „Wa­shingtonon” is a magyarellenesség, mi másért. (A nagy összképet tisztábban látó, ideológiai­lag öntudatosabb elemek természetesen a Biden-adminisztrációval, „Brüsszellel”, azaz a buzistákkal jó viszonyt ápoló Soros György sziluettjét is rendre meglátják az összehangolt hadjáratok mögött.)

Most például a Belügyminisztérium (BM) közölte, hogy az „Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól”, ám „Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét. Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya!”

Kedden délelőtt a budapesti amerikai nagykövetség közölte, hogy korlátozzák Magyarország részvételét az Egyesült Államok vízummentességi programjában, mégpedig a 2011 és 2020 között kiállított magyar útlevelek biztonsági kockázata miatt. Az említett időszakban az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar kormány csaknem egymillió embernek adta meg a magyar állampolgárságot megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül.

Magyarország 2008 novemberében került be az amerikai vízummentességi programba, amelybe szigorú kritériumok alapján vonnak be szuverén államokat (megosztják biztonsági adataikat az Egyesült Államokkal, a gazdaságuk magas jövedelműnek minősül, az útlevelekkel kapcsolatos csalások száma alacsony, regisztrálják az ellopott, illetve elvesztett útleveleket, az elektronikus biometrikus útlevelek használatával biztosítják a szigorú biztonsági előírásokat, ténylegesen fellépnek a terrorizmus ellen stb.). Az ún. ESTA 90 napos időtartamra turizmus, üzleti út, orvosi ellátás vagy átutazás céljából használható, és erre a kérelmet elég 72 órával az utazás megkezdése előtt elektronikusan benyújtani. Ha minden rendben, az ügyfél tényleg egyszerűen és gyorsan megkapja a beutazási engedélyt csupán 14 dollár ellenében. (A normál vízum díja ennek több mint tízszerese.) Keddtől ez változott meg, a magyar útlevéllel rendelkezőknek az eddigi két év helyett csak egy évig lesz érvényes az engedély, és utazásonként újra kell igényelni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.