A szerk.

Az utolsó menedék

A szerk.

Magyar kormánypárti tényezők infantilis-dacos megjegyzéseiből már jó ideje tudjuk, hogy az utóbbi időkben (nagyjából Donald Trump választási veresége óta) Brüsszel mellett az Egyesült Államok is nagyon bántja a magyarokat. Hogy miért?

Hát mert eluralkodott „Wa­shingtonon” is a magyarellenesség, mi másért. (A nagy összképet tisztábban látó, ideológiai­lag öntudatosabb elemek természetesen a Biden-adminisztrációval, „Brüsszellel”, azaz a buzistákkal jó viszonyt ápoló Soros György sziluettjét is rendre meglátják az összehangolt hadjáratok mögött.)

Most például a Belügyminisztérium (BM) közölte, hogy az „Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól”, ám „Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét. Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya!”

Kedden délelőtt a budapesti amerikai nagykövetség közölte, hogy korlátozzák Magyarország részvételét az Egyesült Államok vízummentességi programjában, mégpedig a 2011 és 2020 között kiállított magyar útlevelek biztonsági kockázata miatt. Az említett időszakban az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar kormány csaknem egymillió embernek adta meg a magyar állampolgárságot megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül.

Magyarország 2008 novemberében került be az amerikai vízummentességi programba, amelybe szigorú kritériumok alapján vonnak be szuverén államokat (megosztják biztonsági adataikat az Egyesült Államokkal, a gazdaságuk magas jövedelműnek minősül, az útlevelekkel kapcsolatos csalások száma alacsony, regisztrálják az ellopott, illetve elvesztett útleveleket, az elektronikus biometrikus útlevelek használatával biztosítják a szigorú biztonsági előírásokat, ténylegesen fellépnek a terrorizmus ellen stb.). Az ún. ESTA 90 napos időtartamra turizmus, üzleti út, orvosi ellátás vagy átutazás céljából használható, és erre a kérelmet elég 72 órával az utazás megkezdése előtt elektronikusan benyújtani. Ha minden rendben, az ügyfél tényleg egyszerűen és gyorsan megkapja a beutazási engedélyt csupán 14 dollár ellenében. (A normál vízum díja ennek több mint tízszerese.) Keddtől ez változott meg, a magyar útlevéllel rendelkezőknek az eddigi két év helyett csak egy évig lesz érvényes az engedély, és utazásonként újra kell igényelni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.