A szerk.

Palotám Pesten

A szerk.

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Noha az épületek egyéb irányú hasznosítása akkoriban sem volt ismeretlen – a budapesti Városháza ma is a hadirokkant kórháznak szánt Invalidus-házban, a későbbi Károly kaszárnyában működik –, azt azért senki nem látta előre, hogy a kifejezetten tőzsdének szánt épület milyen változásokon megy keresztül kacskaringós története során. A Budapesti Értéktőzsde persze több mint negyven évig üzemelt, s csak 1948-ban szűnt meg. Jött a Lenin Intézet és a Technika Háza, de azok sem húzták sokáig.

A Magyar Televízió 1955-ben kapta meg a Szabadság téri épületet, amelynek belsejét – az aula kivételével – teljesen szétverték: falakat bontottak, szinteket emeltek, a nagy tereket irodákra osztották, ugyanakkor forgatásra alkalmas stúdiókat alakítottak ki. A köztévé a hatvanas évek végére a legfontosabb és legbefolyásosabb médiafelületté (értsd: fenntartások nélküli propagandaeszközzé) vált, és a következő 25 évben úgy tűnt, hogy örökké az is marad. Ha ekkoriban valaki azt jósolja, hogy néhány évtized múltán az épület az aktuális miniszterelnök vejének birtokába kerül, az ugyanúgy nevetség tárgyává vált volna, mint aki a tőzsde idején állt volna elő a tévézéssel vagy a felcsúti stadionnal.

A Magyar Televízió 2009-ben költözött ki az épületből, bár azt már 2006-ban eladták egy kanadai vállalkozásnak 4,6 milliárd forintért. A Tippin Corporation iroda- és üzletházat álmodott a jócskán lelakott, ám műemlékké nyilvánított tévészékházba. Az első terveiket elutasították, de 2010-ben megkapták az építési engedélyt. Ám a következő években volt itt minden, csak építkezés nem; a nagyotmondás, az ígérgetés és a határidők sűrű módosítása lakta be az épületet. Utoljára 2017-ben hallhattunk a NER e díszéről, akkor épp az volt a mondás, hogy két év alatt felújítják pikk-pakk az egészet. Csakhogy az egykori börzepalota a következő hét évben is legfeljebb kísértetkastélyként működött, s minden arra utalt, hogy a tulajdonos rohadtul szabadulna a monstrumtól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.