A szerk.

Palotám Pesten

A szerk.

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Noha az épületek egyéb irányú hasznosítása akkoriban sem volt ismeretlen – a budapesti Városháza ma is a hadirokkant kórháznak szánt Invalidus-házban, a későbbi Károly kaszárnyában működik –, azt azért senki nem látta előre, hogy a kifejezetten tőzsdének szánt épület milyen változásokon megy keresztül kacskaringós története során. A Budapesti Értéktőzsde persze több mint negyven évig üzemelt, s csak 1948-ban szűnt meg. Jött a Lenin Intézet és a Technika Háza, de azok sem húzták sokáig.

A Magyar Televízió 1955-ben kapta meg a Szabadság téri épületet, amelynek belsejét – az aula kivételével – teljesen szétverték: falakat bontottak, szinteket emeltek, a nagy tereket irodákra osztották, ugyanakkor forgatásra alkalmas stúdiókat alakítottak ki. A köztévé a hatvanas évek végére a legfontosabb és legbefolyásosabb médiafelületté (értsd: fenntartások nélküli propagandaeszközzé) vált, és a következő 25 évben úgy tűnt, hogy örökké az is marad. Ha ekkoriban valaki azt jósolja, hogy néhány évtized múltán az épület az aktuális miniszterelnök vejének birtokába kerül, az ugyanúgy nevetség tárgyává vált volna, mint aki a tőzsde idején állt volna elő a tévézéssel vagy a felcsúti stadionnal.

A Magyar Televízió 2009-ben költözött ki az épületből, bár azt már 2006-ban eladták egy kanadai vállalkozásnak 4,6 milliárd forintért. A Tippin Corporation iroda- és üzletházat álmodott a jócskán lelakott, ám műemlékké nyilvánított tévészékházba. Az első terveiket elutasították, de 2010-ben megkapták az építési engedélyt. Ám a következő években volt itt minden, csak építkezés nem; a nagyotmondás, az ígérgetés és a határidők sűrű módosítása lakta be az épületet. Utoljára 2017-ben hallhattunk a NER e díszéről, akkor épp az volt a mondás, hogy két év alatt felújítják pikk-pakk az egészet. Csakhogy az egykori börzepalota a következő hét évben is legfeljebb kísértetkastélyként működött, s minden arra utalt, hogy a tulajdonos rohadtul szabadulna a monstrumtól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.