A szerk.

Palotám Pesten

A szerk.

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Noha az épületek egyéb irányú hasznosítása akkoriban sem volt ismeretlen – a budapesti Városháza ma is a hadirokkant kórháznak szánt Invalidus-házban, a későbbi Károly kaszárnyában működik –, azt azért senki nem látta előre, hogy a kifejezetten tőzsdének szánt épület milyen változásokon megy keresztül kacskaringós története során. A Budapesti Értéktőzsde persze több mint negyven évig üzemelt, s csak 1948-ban szűnt meg. Jött a Lenin Intézet és a Technika Háza, de azok sem húzták sokáig.

A Magyar Televízió 1955-ben kapta meg a Szabadság téri épületet, amelynek belsejét – az aula kivételével – teljesen szétverték: falakat bontottak, szinteket emeltek, a nagy tereket irodákra osztották, ugyanakkor forgatásra alkalmas stúdiókat alakítottak ki. A köztévé a hatvanas évek végére a legfontosabb és legbefolyásosabb médiafelületté (értsd: fenntartások nélküli propagandaeszközzé) vált, és a következő 25 évben úgy tűnt, hogy örökké az is marad. Ha ekkoriban valaki azt jósolja, hogy néhány évtized múltán az épület az aktuális miniszterelnök vejének birtokába kerül, az ugyanúgy nevetség tárgyává vált volna, mint aki a tőzsde idején állt volna elő a tévézéssel vagy a felcsúti stadionnal.

A Magyar Televízió 2009-ben költözött ki az épületből, bár azt már 2006-ban eladták egy kanadai vállalkozásnak 4,6 milliárd forintért. A Tippin Corporation iroda- és üzletházat álmodott a jócskán lelakott, ám műemlékké nyilvánított tévészékházba. Az első terveiket elutasították, de 2010-ben megkapták az építési engedélyt. Ám a következő években volt itt minden, csak építkezés nem; a nagyotmondás, az ígérgetés és a határidők sűrű módosítása lakta be az épületet. Utoljára 2017-ben hallhattunk a NER e díszéről, akkor épp az volt a mondás, hogy két év alatt felújítják pikk-pakk az egészet. Csakhogy az egykori börzepalota a következő hét évben is legfeljebb kísértetkastélyként működött, s minden arra utalt, hogy a tulajdonos rohadtul szabadulna a monstrumtól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.