A szerk.

Palotám Pesten

A szerk.

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Noha az épületek egyéb irányú hasznosítása akkoriban sem volt ismeretlen – a budapesti Városháza ma is a hadirokkant kórháznak szánt Invalidus-házban, a későbbi Károly kaszárnyában működik –, azt azért senki nem látta előre, hogy a kifejezetten tőzsdének szánt épület milyen változásokon megy keresztül kacskaringós története során. A Budapesti Értéktőzsde persze több mint negyven évig üzemelt, s csak 1948-ban szűnt meg. Jött a Lenin Intézet és a Technika Háza, de azok sem húzták sokáig.

A Magyar Televízió 1955-ben kapta meg a Szabadság téri épületet, amelynek belsejét – az aula kivételével – teljesen szétverték: falakat bontottak, szinteket emeltek, a nagy tereket irodákra osztották, ugyanakkor forgatásra alkalmas stúdiókat alakítottak ki. A köztévé a hatvanas évek végére a legfontosabb és legbefolyásosabb médiafelületté (értsd: fenntartások nélküli propagandaeszközzé) vált, és a következő 25 évben úgy tűnt, hogy örökké az is marad. Ha ekkoriban valaki azt jósolja, hogy néhány évtized múltán az épület az aktuális miniszterelnök vejének birtokába kerül, az ugyanúgy nevetség tárgyává vált volna, mint aki a tőzsde idején állt volna elő a tévézéssel vagy a felcsúti stadionnal.

A Magyar Televízió 2009-ben költözött ki az épületből, bár azt már 2006-ban eladták egy kanadai vállalkozásnak 4,6 milliárd forintért. A Tippin Corporation iroda- és üzletházat álmodott a jócskán lelakott, ám műemlékké nyilvánított tévészékházba. Az első terveiket elutasították, de 2010-ben megkapták az építési engedélyt. Ám a következő években volt itt minden, csak építkezés nem; a nagyotmondás, az ígérgetés és a határidők sűrű módosítása lakta be az épületet. Utoljára 2017-ben hallhattunk a NER e díszéről, akkor épp az volt a mondás, hogy két év alatt felújítják pikk-pakk az egészet. Csakhogy az egykori börzepalota a következő hét évben is legfeljebb kísértetkastélyként működött, s minden arra utalt, hogy a tulajdonos rohadtul szabadulna a monstrumtól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.