a szerk.

Mesél a bécsi erdő

A szerk.

Ilyen még nem volt a II. világháború vége óta: szélsőjobboldali kancellárja lesz Ausztriának.

A tavaly szeptember 29-i választáson a szélsőjobboldali, eredetét tekintve az osztrák nácizmus maradványaiból kinőtt Szabadságpárt (FPÖ) érte el a legjobb eredményt, a voksok 29 százalékát megszerezve. Őket követte a Néppárt (ÖVP) 26 százalékkal – története legnagyobb, 11 százalékpontos visszaesését produkálva –, illetve a másik klasszikus erő, a Szociáldemokraták (SPÖ), 21 százalékon stabilizálva a valaha mért legalacsonyabb támogatottságát. Rajtuk kívül még két párt, a liberális Új Ausztria, azaz a NEOS és a Zöldek jutottak be a parlamentbe, előbbi 9, az utóbbi 8 százalékkal. A Zöldek is súlyosan beszakadtak – elvégre legutóbb még 14 százalékot értek el –, szavazóik több mint harmadát elveszítették úgy, hogy az osztrák politika egyetlen úgy, ahogy stabil figurája, az államelnök Alexander Van der Bellen is tőlük jön.

A szimpla matematika tehát azt diktálta volna, hogy Van der Bellen már októberben a győztes FPÖ vezetőjét, Herbert Kicklt kérje fel a kormányalakításra. Kickl koalíciós partnernek meghívja az ÖVP-t, és el van intézve a dolog; ketten együtt 108 képviselővel, meggyőző fölénnyel rendelkeznek a 183 fős osztrák parlamentben.

Ám Van der Bellen tett egy gesztust a vesztes pártok felé, s egy kísérletet arra, hogy az osztrák politika főáramú szereplői beváltsák korábbi – és változó vehemenciával tett – ígéreteiket, miszerint továbbra is igyekeznek elszigetelni a szélsőjobbot. Karl Nehammer kancellár és ÖVP-vezető is deklaráltan elzárkózott attól, hogy Kicklt a kancellári székbe juttassa. Elvben az SPÖ és a NEOS is egyetértett. Csak épp Nehammer saját pártjának jelentős része meg a mögöttük álló gazdasági elit nem értett egyet az elnökkel. A költségvetési hiány befoltozásának mikéntjén ment el a dolog. Az SPÖ a vállalatokat és a gazdagokat akarta adóztatni, a NEOS strukturális változásokat szeretett volna, az ÖVP meg inkább a lakosságot sarcolta volna fizetéscsökkentéssel, nyugdíjkorhatár-emeléssel, miegyébbel. Pénteken a NEOS dobta be a törölközőt, szombaton maga Nehammer; az SPÖ-t vezető Andreas Babler idétlenül hol a saját párton belüli ellenzékére, hol a többiek pártjára mutogatott. Ezek után hétfőn Van der Bellen behívta Kicklt, nem tehetett mást, és befogott orral megbízta kormányalakítással. Az ÖVP élén Nehammert váltó Christian Stocker rögtön jelezte is, neki nem lenne baja sem az FPÖ-vel, sem Kickllel. Hajszálnyi esély még van egy előrehozott választásra, de ez is legfeljebb az FPÖ-nek lenne jó, Kicklék a felmérések szerint szeptember óta is erősödtek 10 százalékpontnyit. Újabb érv a politikai racionalitás híveinek a gyors FPÖ–ÖVP-koalíciókötésre.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.

Elgurult százmilliók

Az elmúlt években sorra kerülnek napvilágra korrupciógyanús esetek a magyar sportszövetségek vezetése körül. Ami ezekben az ügyekben közös: sok pénz, kevés kontroll.

Bírni kell bőrrel

A rágalmazó, fekete kampányok a politikai harc legfontosabb eszközei a Fidesz számára. Csakhogy a mások ellen bevált módszer nem működik az új, veszélyesebb kihívóval szemben.

Minden adott

Folyamatosan erősödik és szerveződik egy cigány érdekvédelmi szervezet, amely már tavaly a közös mozgósításról egyeztetett a kormánypárttal. A tét komoly, több százezer szavazót kell behúzni 2026-ig.