Az OFAC közleménye szerint Magyarországon súlyosan sérült a demokratikus intézményrendszer, erősödött a korrupció az Orbán-kormányok alatt, és ennek egyik felelőse a miniszterelnök bizalmi embere, Rogán Antal. Rogánt közvetlenül érintettnek tartják olyan típusú korrupciós tevékenységekben, mint az állami vagyonok eltulajdonítása, a magántulajdon kisajátítása, közbeszerzési visszaélések, vesztegetés. A politikát akár csak felületesen szemlélő magyar hírfogyasztó e felsoroláson aligha lepődik meg, kis töprengés után a legtöbb tételhez pillanatok alatt társítani képes konkrét ügyeket is. A mi kedvencünk a Rogánt informatikai feltalálóként felkaroló azon cégháló, amelyet valahogy mindig kedvezően érintenek a vonatkozó jogszabálymódosítások, és amely Rogánnak az innovációért egymilliárdnál is több HUF-ot fizetett ki az elmúlt hét évben.
A postafordultával érkező kormányzati reakció a szokott nyomvonalon halad, amennyiben az amerikai lépés pitiáner bosszú. Valóban, a távozó Biden-adminisztráció politikai gesztusáról van szó. De nem azért, amit a kormányzat állít, hogy ti. a demokraták a Trump mellett kiálló Orbán Viktoron állnak bosszút Rogán Antal „besározásával”. Az OFAC indoklási szakasza ugyanis bőven megáll; e szankciót ugyanezen érvekkel elrendelhették volna 2021-ben vagy 2023-ban is, vagy mondjuk már 2015-ben is Obamáék. Igazából nem a mostani listára tétel volt a (gonosz) politikai húzás, hanem az eddigi listára nem kerülés volt egyfajta jóindulatú üzenet, hogy az Egyesült Államok bármikor hajlandó leülni a vele szemben racionális indok nélkül szemétkedő szövetségessel.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
