A szerk.

Senki sem győzött

A szerk.

A múlt hétfőn a Velencei Bizottság (VB) közzétette elemzését Ukrajna új oktatási törvényéről, annak is a kisebbségek iskolai nyelvhasználatát korlátozó passzusairól. Úgy tűnik, mindenki legnagyobb megelégedésére. A testület véleményét hangosan üdvözölte a magyar, a román és az orosz külügy, de örömködtek egy sort a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak is. A másik oldalon az ukrán külügyminisztérium és az oktatási tárca szintén a saját elvárásait látta visszaigazolva a szövegben, és úgy tett, mintha a törvény kritikusai estek volna pofára.

Még csak azt sem mondhatjuk, hogy bármelyikük hazudott volna. Az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogászok véleményéből épp az nem derül ki egyértelműen, mit gondolnak a vizsgált jogszabály alkotmányossággal és nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségéről. Meg hogy mi a fenét kellene csinálni ezután.

Ez a kétértelműség mintegy kódolva volt az oktatási törvény 7-es cikkében, amely deklarálta, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet szán az oktatásban az ukrán államnyelvnek és kisebbet a nemzetiségi nyelveknek, de ezen túl számos kérdést nyitva hagyott. A szeptemberben elfogadott, és elvben a 2020-ban életbe lépő jogszabály az első négy osztályban meghagyná a kisebbségi nyelvű oktatást, de azt „külön osztályokban” képzeli el. Ez mégis mit jelentene a ma működő 71 színmagyar iskolában? Aztán ott van az a homályos kikötés, hogy negyedik osztály fölött „egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható”, így az unió bármely hivatalos nyelvén is. Ezt úgy értsük, hogy például a matematikát félig ukránul, félig magyarul tanítják majd? Vagy úgy, hogy az ukrán oktatási nyelv mellett a magyar is választható lesz? Ki fogja eldönteni, mennyi lesz az az egy vagy néhány tantárgy? És hogy pontosan melyek lesznek?

Ezek után a törvény ellenzői jogosan mutattak rá, hogy a VB véleményének 125. pontja szerint a „megfelelő megoldás a 7-es cikk módosítása lenne egy kiegyensúlyozottabb és világosabb szövegezésű rendelkezésre”. Az ukrán kormány viszont szintén joggal hivatkozik arra, hogy Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek tételes sérelmét a VB sem tudta kimutatni, s hogy a vélemény 126. pontja értelmében az aggályok nagy része a végrehajtás során kezelhető, vagy hogy kielégítő megoldás lehet annyi tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatása, amennyi biztosítja a nemzeti kisebbségek „magas szintű anyanyelvtudását”. A jogi vélemény a legerősebben azért marasztalja el a törvényt, mert az a felsőbb szintű oktatásból diszkriminatív módon teljesen kiszorítaná az orosz nyelvet. Ami nem meglepő, hiszen az egész akció az Oroszországgal szembeni ukrán nemzetépítést, az oroszellenes ukrán nacionalizmus kielégítését hivatott szolgálni.

Az ukrán kormány most arra játszik, hogy az orosz nyelvre vonatkozó rész módosítása nélkül a végrehajtási rendelkezésekben adott engedményekkel békítse ki uniós partnereit. A románok és a lengyelek mintha hajlanának is erre, a magyar külügy viszont kizárólag a törvény módosítását fogadná el. A kárpátaljai magyar iskoláknak már néhány tantárgy ukrán nyelvű oktatása is nehézségeket okozna, ráadásul, ha a legfelső szintű oktatási törvény ennyire kétértelmű marad, semmi garancia nincs rá, hogy a későbbiekben nem lesz visszalépés.

Ugyanakkor azzal, hogy Szijjártó Péterék válaszcsapásként a nemzetközi szervezetekben gyakorlatilag blokkolják Ukrajna euroatlanti integrációját, súlyos geopolitikai csatározásokba keverték bele a kárpátaljai magyarságot. Az oktatási törvény körüli keménykedés hatására nemcsak az ukrán széljobbon erősödhet az a nézet, hogy Magyarország Putyin lekötelezettjeként rombolja az EU és a NATO egységét az ukrán ügyekben, hanem magában az EU-ban és a NATO-ban is. Vajon a magyar diplomácia tényleg a mintegy 17 ezer kárpátaljai magyar diák szerzett jogainak védelmében vállalta ezt az ellentmondásos pozíciót? Reméljük, nem valami másért.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.