A szerk.

Szivárványstadion

A szerk.

Hétfő estére nagyjából bizonyosság lett, hogy az UEFA és a német labdarúgó-szövetség nem engedi, hogy a Németország–Magyarország Európa-bajnoki csoportmeccs idején szivárványszínű külső megvilágítást kapjon a müncheni stadion. Ám e borítékolható döntés már semmilyen módon nem befolyásolta a történet kibontakozását: addigra felért az a csúcspontjára. A szégyenen már túl voltunk, a gyalázat így akár rá is érhetett.

Hogy mikor, s pont melyik gesztus hatására tetőzött, az lehet nézőpont kérdése, de a szégyen nem az, s ezt épp a szivárványos színfestés igényének a hírére adott reakciók bizonyítják – érkeztek bár ezek a reakciók akárhonnan is. A magyar állam például külügyminiszteri szinten volt képes felhorgadni, ami nem másról árulkodik, csupán csak arról, hogy a kezdeményezés betalált. S ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy a miniszteri szó kendőzetlensége mellé a kormányzat agitprop osztálya még sunyiban odapakolt egy „szurkolói” ellenpetíciót is, az tovább valószínűsíti, hogy nem csupán betalált, de elevent is ért. Ahhoz, hogy Szijjártó Péter nyugat felé rázza az öklöcskéjét, már hozzászoktunk. De ez a petíció, ez nem akármi.

Kedves UEFA, ne hagyjátok, hogy buziszínekre mázolják a stadiont, amikor mi megyünk oda, mert mi nem szeretjük őket, s nekünk is jogunk van kedvünkre szórakozni – nagyjából ennyiben fogalmazható meg a „magyar szurkolók” kérelmének a tartalma (aki mást gondol: nem szurkoló; nem szurkoló = nem magyar). Fogalmazhattak volna úgy is, hogy legalább ti, fociból élők ne bántsátok Orbán Viktort, hisz úgy szeret az titeket is meg a focit, hogy csak na, ő csak a buzikat meg a demokráciát nem szereti, mér’, ti szeretitek?

Csak hát e petíció is kései nevezés lett, hol­ott még az UEFA vonatkozó közlése után is aláírták egy jó páran. Kései lett, mert Orbán Viktor bántásán addigra már túl voltunk, rá­adásul onnan kapta szegény a füleseket, ahonnan eddig csak védő kar emelkedett fölé, Bajorországból, a bajor politika csúcsairól, egyenest a sokáig a fideszes terminológiában testvérpártként címkézett CSU spiccéről.

Mert amíg a müncheni városházára a meccs idejére kitett szivárványos zászló az elsődleges jelentésén túl csak annyit mond, hogy nem értenek egyet a melegeket sújtó magyarországi megkülönböztetéssel, meg legfeljebb azt, hogy „Orbán hülye”, addig Markus Söder lecsatlakozása a szivárványozókhoz annyit tesz, hogy számára Orbán Viktor nem partner – és ez valóban fájhat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”