A szerk.

Szochazáért

A szerk.

Érdekes dolog ez. Az utóbbi években, amikor az állam kiosztotta a maga művészeti díjait, az ember mindig a fejéhez kapott: ezt meg hogy? Pedig ezer esztendeje világos, mint a nap, hogy a Kossuth-díj és társai szinte teljes mértékben politikai kitüntetések.

Rossz esetben nem elég hozzájuk a művészi teljesítmény, még rosszabb esetben viszont nem is kell hozzá, elég ha megbízható, jó elvtárs az illető, aki valami különös oknál fogva (mely még véletlenül sem például az énekhangja vagy valami ilyesmi) épp művészeti területen működik. Jó eset nincs, punktum. Hacsak azt a praxist nem tekintjük jónak, amelyet az érett szakaszába öregedő szocialista rezsim űzött (és persze az utánuk jövő demokratikus kormányok is), hogy tudniillik „egy népi, egy urbánus” alapon (volt erre egy durvább formula is, azt most elhagyjuk) osztogatták az elismeréseket. A NER mindenesetre azonnal véget vetett ennek a látszategyenlősdinek. Ők tényleg csak tévedésből vagy hozzá nem értésből (vö. ehhez is hülyék) adtak művészeti díjat olyannak, aki életében egyszer sem kukorékolt Orbán Viktor háta mögött valami zászlóerdőbe csomagolt dísztribünön. Éppenséggel az idén is beleszaladtak egy kiadós maflásba, melyet érdemeik szerint Rév Marcell osztott ki nekik. Az operatőr ugyanis a Freeszfe-nek adta az államtól kapott díját, s a vele járó összeget. Ne becsüljük le sose az esőcseppek kőharapó erejét. Ő pedig fogadja innen is az elismerésünket.

De politika ide, politika oda, idén mégsem azért vakarta a fejét az ember, mert Benkő Péter Érdemes Művész díjat kapott. Benkő már korábban is kapott – tán két évet, azt is felfüggesztve, adócsalásért. Jövőre nyilván a Kossuth-díjat kapja meg, legfeljebb azt is felfüggesztve. Ez már csak így megy. Azért sem hörögnénk túlságosan, hogy a Nagy Feró néven fellépő előadó hogyan részesülhetett Kossuth-díjban, és akkor például az Ismerős Arcok vagy a Rohadt Hagymák miért nem. Elvégre még jövőre is a NER osztja a díjakat, akkor is kellenek kitüntetettek, s látva az idei felhozatalt (meg a tavalyit, tavalyelőttit), nem lesz könnyű dolguk, hisz már egy ideje a padlást söprik le.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.