A szerk.

Szputnyikon Putyinhoz

A szerk.

Február elsején Magyarország miniszterelnöke Moszkvában vizitál Putyin elnök úrnál. Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint négy témát fognak érinteni.

Ezek a következők: a paksi erőmű bővítésével, illetve annak gyorsításával kapcsolatos kérdések, a hosszú távú gázvásárlási szerződéssel összefüggő apró-cseprőségek, aztán a Szputnyik oltóanyag magyarországi gyártásának ügyes-bajos dolgai; és végül, tette hozzá Szijjártó az érdeklődő orosz kollégának (mármint nekünk kolléga, nem Szijjártónak – a szerk.) (nekünk sem – a szerk.), Magyarország szóba tervezi hozni a közös űrkutatási programot: „Mi, magyarok az évtized közepén egy nemzeti kutató űrhajóst (national research astronaut) tervezünk küldeni a Nemzetközi Űrállomásra az Oroszországgal folytatott együttműködés keretében.”

Nekünk, magyaroknak, akik gyermeki lelkesedéssel tudunk ujjongani annak még csak a gondolatára is, hogy nemsokára ismét egy magyar ember kering majd a kozmoszban, és talán nekünk is leinteget majd a magas égből, hogy hellósztok, magyarok, és zdrávsztvujtye, daragíje druzjá, nyilván ez az utolsó napirendi pont áll a szívünkhöz legközelebb. De addig is, amíg elkezdődik a visszaszámlálás, lássuk, mi lehet a helyzet a másik három tematikummal.

Elvégre az is csodálatos lesz, amikor Magyarországon beindulnak a Szputnyik-futószalagok: addigra talán megváltozik az az áldatlan helyzet, hogy a Szputnyikkal oltott honfitársainkat nem engedik be az Európai Unió országaiba, lévén az orosz oltóanyagot valahogy az istennek sem sikerül akkreditáltatni az unióban. De ha nem változik meg? És ha a Szputnyik már nem is lesz aktuális, mert a vírus egy újabb mutációja megtanulja kicselezni? Biztos azért kell odamennie Orbán Viktornak Putyinhoz, hogy ezeket a felmerülő problémákat meghányják-vessék. Az sajnos még kevésbé világos, hogy az orosz–magyar gázüzletről mit van még ilyen magas szinten beszélgetni, a 10+5 éves szerződést a két fél tavaly szeptemberben aláírta, lepecsételte, iktatta – de reménykedjünk, hogy azért nyitják ki megint a dossziét, mert a Gazprom meggondolta magát, és alacsonyabb áron kínálja értékes portékáját!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.