A szerk.

Szputnyikon Putyinhoz

A szerk.

Február elsején Magyarország miniszterelnöke Moszkvában vizitál Putyin elnök úrnál. Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint négy témát fognak érinteni.

Ezek a következők: a paksi erőmű bővítésével, illetve annak gyorsításával kapcsolatos kérdések, a hosszú távú gázvásárlási szerződéssel összefüggő apró-cseprőségek, aztán a Szputnyik oltóanyag magyarországi gyártásának ügyes-bajos dolgai; és végül, tette hozzá Szijjártó az érdeklődő orosz kollégának (mármint nekünk kolléga, nem Szijjártónak – a szerk.) (nekünk sem – a szerk.), Magyarország szóba tervezi hozni a közös űrkutatási programot: „Mi, magyarok az évtized közepén egy nemzeti kutató űrhajóst (national research astronaut) tervezünk küldeni a Nemzetközi Űrállomásra az Oroszországgal folytatott együttműködés keretében.”

Nekünk, magyaroknak, akik gyermeki lelkesedéssel tudunk ujjongani annak még csak a gondolatára is, hogy nemsokára ismét egy magyar ember kering majd a kozmoszban, és talán nekünk is leinteget majd a magas égből, hogy hellósztok, magyarok, és zdrávsztvujtye, daragíje druzjá, nyilván ez az utolsó napirendi pont áll a szívünkhöz legközelebb. De addig is, amíg elkezdődik a visszaszámlálás, lássuk, mi lehet a helyzet a másik három tematikummal.

Elvégre az is csodálatos lesz, amikor Magyarországon beindulnak a Szputnyik-futószalagok: addigra talán megváltozik az az áldatlan helyzet, hogy a Szputnyikkal oltott honfitársainkat nem engedik be az Európai Unió országaiba, lévén az orosz oltóanyagot valahogy az istennek sem sikerül akkreditáltatni az unióban. De ha nem változik meg? És ha a Szputnyik már nem is lesz aktuális, mert a vírus egy újabb mutációja megtanulja kicselezni? Biztos azért kell odamennie Orbán Viktornak Putyinhoz, hogy ezeket a felmerülő problémákat meghányják-vessék. Az sajnos még kevésbé világos, hogy az orosz–magyar gázüzletről mit van még ilyen magas szinten beszélgetni, a 10+5 éves szerződést a két fél tavaly szeptemberben aláírta, lepecsételte, iktatta – de reménykedjünk, hogy azért nyitják ki megint a dossziét, mert a Gazprom meggondolta magát, és alacsonyabb áron kínálja értékes portékáját!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.