A szerk.

Szputnyikon Putyinhoz

A szerk.

Február elsején Magyarország miniszterelnöke Moszkvában vizitál Putyin elnök úrnál. Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint négy témát fognak érinteni.

Ezek a következők: a paksi erőmű bővítésével, illetve annak gyorsításával kapcsolatos kérdések, a hosszú távú gázvásárlási szerződéssel összefüggő apró-cseprőségek, aztán a Szputnyik oltóanyag magyarországi gyártásának ügyes-bajos dolgai; és végül, tette hozzá Szijjártó az érdeklődő orosz kollégának (mármint nekünk kolléga, nem Szijjártónak – a szerk.) (nekünk sem – a szerk.), Magyarország szóba tervezi hozni a közös űrkutatási programot: „Mi, magyarok az évtized közepén egy nemzeti kutató űrhajóst (national research astronaut) tervezünk küldeni a Nemzetközi Űrállomásra az Oroszországgal folytatott együttműködés keretében.”

Nekünk, magyaroknak, akik gyermeki lelkesedéssel tudunk ujjongani annak még csak a gondolatára is, hogy nemsokára ismét egy magyar ember kering majd a kozmoszban, és talán nekünk is leinteget majd a magas égből, hogy hellósztok, magyarok, és zdrávsztvujtye, daragíje druzjá, nyilván ez az utolsó napirendi pont áll a szívünkhöz legközelebb. De addig is, amíg elkezdődik a visszaszámlálás, lássuk, mi lehet a helyzet a másik három tematikummal.

Elvégre az is csodálatos lesz, amikor Magyarországon beindulnak a Szputnyik-futószalagok: addigra talán megváltozik az az áldatlan helyzet, hogy a Szputnyikkal oltott honfitársainkat nem engedik be az Európai Unió országaiba, lévén az orosz oltóanyagot valahogy az istennek sem sikerül akkreditáltatni az unióban. De ha nem változik meg? És ha a Szputnyik már nem is lesz aktuális, mert a vírus egy újabb mutációja megtanulja kicselezni? Biztos azért kell odamennie Orbán Viktornak Putyinhoz, hogy ezeket a felmerülő problémákat meghányják-vessék. Az sajnos még kevésbé világos, hogy az orosz–magyar gázüzletről mit van még ilyen magas szinten beszélgetni, a 10+5 éves szerződést a két fél tavaly szeptemberben aláírta, lepecsételte, iktatta – de reménykedjünk, hogy azért nyitják ki megint a dossziét, mert a Gazprom meggondolta magát, és alacsonyabb áron kínálja értékes portékáját!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Ide támasztotta a Párt

Karácsony után esni kezdett a hó, és mivel Magyarországon immár a téli csapadék természetes velejárója az is, hogy a vasúti közlekedésnek össze kell omlania, nem is keltett különösebb feltűnést, ha valaki nem ért célba, vagy nem ott ért célba, ahová utazni szeretett volna.

Hegyen-völgyön lakodalom

Peter Pellegrini szlovák államelnök december 23-án aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint fél év börtönnel lesz büntethető az a személy vagy tárgy, esetleg fogalom, aki szerint a Beneš-dekrétumok… mondjuk, kurva gázosak.

Egy pillanatra se feledjük

A Magyar Narancs online kiadása 2016 novemberében arról írt, hogy információink szerint „szexuális visszaélések és más szabály­talanságok miatt is nyomoz a rendőrség az Emmi Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézetét érintően. Úgy tudjuk, a vizsgálatot egy névtelen bejelentést követően kezdték meg. Értesüléseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság is „megerősítette”, s az akkori fenntartó emberminisztérium is azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudnak a nyomozásról.

„Tűrnek és kivárnak”

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Elveszítve

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek a terepen dolgozók tapasztalatai szerint. A szerencsétlen sorsú fiatalok egyre agresszívebbek: a környezetükben élőket, egymást és saját magukat is bántják. A kutatások szerint a szegényebb járásokban tovább romlott a helyzet az elmúlt tíz évben.