A szerk.

Szputnyikon Putyinhoz

A szerk.

Február elsején Magyarország miniszterelnöke Moszkvában vizitál Putyin elnök úrnál. Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint négy témát fognak érinteni.

Ezek a következők: a paksi erőmű bővítésével, illetve annak gyorsításával kapcsolatos kérdések, a hosszú távú gázvásárlási szerződéssel összefüggő apró-cseprőségek, aztán a Szputnyik oltóanyag magyarországi gyártásának ügyes-bajos dolgai; és végül, tette hozzá Szijjártó az érdeklődő orosz kollégának (mármint nekünk kolléga, nem Szijjártónak – a szerk.) (nekünk sem – a szerk.), Magyarország szóba tervezi hozni a közös űrkutatási programot: „Mi, magyarok az évtized közepén egy nemzeti kutató űrhajóst (national research astronaut) tervezünk küldeni a Nemzetközi Űrállomásra az Oroszországgal folytatott együttműködés keretében.”

Nekünk, magyaroknak, akik gyermeki lelkesedéssel tudunk ujjongani annak még csak a gondolatára is, hogy nemsokára ismét egy magyar ember kering majd a kozmoszban, és talán nekünk is leinteget majd a magas égből, hogy hellósztok, magyarok, és zdrávsztvujtye, daragíje druzjá, nyilván ez az utolsó napirendi pont áll a szívünkhöz legközelebb. De addig is, amíg elkezdődik a visszaszámlálás, lássuk, mi lehet a helyzet a másik három tematikummal.

Elvégre az is csodálatos lesz, amikor Magyarországon beindulnak a Szputnyik-futószalagok: addigra talán megváltozik az az áldatlan helyzet, hogy a Szputnyikkal oltott honfitársainkat nem engedik be az Európai Unió országaiba, lévén az orosz oltóanyagot valahogy az istennek sem sikerül akkreditáltatni az unióban. De ha nem változik meg? És ha a Szputnyik már nem is lesz aktuális, mert a vírus egy újabb mutációja megtanulja kicselezni? Biztos azért kell odamennie Orbán Viktornak Putyinhoz, hogy ezeket a felmerülő problémákat meghányják-vessék. Az sajnos még kevésbé világos, hogy az orosz–magyar gázüzletről mit van még ilyen magas szinten beszélgetni, a 10+5 éves szerződést a két fél tavaly szeptemberben aláírta, lepecsételte, iktatta – de reménykedjünk, hogy azért nyitják ki megint a dossziét, mert a Gazprom meggondolta magát, és alacsonyabb áron kínálja értékes portékáját!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.