A szerk.

Tanul a fasiszta sajtó

A szerk.

Lassan két éve, hogy a Metropol című, egykor szebb napokat látott, s 2010 után Simicska vonzáskörzetébe került.

2016-ban bedőlt, majd 2020-ban a Médiaworks Zrt. szennylapcsaládja részeként újraindított internetes és nyomtatott felület összeállítást közölt a Budapest egyes közterein a járókelőket zaklató koldusokról, s ezt az anyagot „Itt a budapesti koldustérkép!” alcímmel közzétette. (Érthető okokból sem a sajtó, sem a cikk, sem az újságíró meghatározásokat nem használjuk jelen tárgyunkról szólván – a szerk.) Az iromány az erőszakosan fellépő koldusokat egy az egyben azonosította a hajléktalanokkal, mint társadalmi csoporttal, s így a fedél nélküli embe­rek ellen uszított – még akkor is, ha a végső célpont természetesen a baloldali városvezetés volt, amely úgymond tétlenül nézi mindezt a garázdálkodást.

A hajléktalanok jogvédelmével foglalkozó, kitűnő civil szervezet, az Utcajogász nyomban be is panaszolta a Metropolt a Médiahatóságnál, s az, becsületére legyen mondva, pontos és jól indokolt határozatot hozott. E szerint a Metropol „megsértette a kirekesztésre alkalmas médiatartalmak közzétételét megtiltó törvényi rendelkezést, mert a fedélnélkülieket megbélyegezve, a velük szemben a társadalomban meglévő sztereotípiákat és ellenszenvet erősítve állította, hogy a budapesti köztereken megjelent, a járókelőket zaklató, szervezett koldusbandák a hajléktalanok csoportjából jönnek létre”.

A Metropol kiadója ezek után bíróságon támadta meg a határozatot, és közel két év pereskedés után, pár héttel ezelőtt jogerősen is veszített. Az első- és a másodfokú ítélet is rendben levőnek találta a Médiahatóság érvelését, s a bíróság még azt is hozzátette – miután a felperes valamelyik iratában arra hivatkozhatott, hogy ő csak a „közéleti vitához” kívánt hozzájárulni –, hogy a kifogásolt tartalom „sem hajléktalan embereket, sem szociális szakembereket, sem pedig a bemutatott problémával foglalkozó döntéshozókat nem szólaltatott meg”. A Metropolnak ezek után le kellett volna vennie az uszító, kirekesztő cikket az oldaláról, és közleményben kellett volna kifejeznie sajnálkozását a történtek miatt, valamint be kellett volna fizetnie 250 ezer forint bírságot az államkasszába.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.