A szerk.

Természetes kapcsolatban

A szerk.

A magyar közmédia, jelesül az MTI 2017. augusztus 20-i tudósításában megfeledkezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, Veres Andrásnak azon megnyilatkozásáról, mely szerint a kormány Istennek nem tetsző dolgokat is cselekszik.

„A jószándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben” – mondotta a püspök, amivel leginkább az ügyeletes szerkesztő orra alá tört borsot, mégiscsak egy magas rangú papi személy bírálta a magyar kormány egyik intézkedését. Pár nappal később Veres a (Simicska-féle) Magyar Nemzetben is kijelentette, hogy „a mesterséges megtermékenyítés semmilyen formája nem fogadható el a katolikus egyház számára, mert a gyermek nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan”, ám a kormány részéről Novák Katalin megerősítette, hogy támogatják a lombikprogramot.

Ám nagyot tévedett, aki azt szűrte le mindebből, hogy a hazai katolikus egyház szembefordult Orbán Viktorral. A nézeteltérés nem kavart akkora vihart, ami árnyékot vetett volna a Fidesz és a hazai katolikus egyház gyönyörű barátságára. Már csak azért sem, mert például az Emberi Erőforrások Minisztériuma olyan „hardcore” abortusz- és lombikbébi-ellenes szervezetet is támogatott, mint Együtt az Éle­tért Közhasznú Egyesület.

Ennek fényében értékelendő az is, hogy a püspök nemrég újra előszedte a lombikprogramot. „Elindult ugyan egy változás” – dicsérte most a Magyar Hírlapban Veres a kormány családpolitikáját, de rögtön hozzátette, hogy továbbra is „virágzik” a számára „nagyon fájdalmas” lombikprogram. „Ezt teljesen ki kéne iktatni a gyakorlatból, súlyos bűnöket követünk el vele! Az emberi élet továbbadása nem technológia kérdése, hanem két ember, egy férfi és egy nő szeretetkapcsolatát feltételezi, nagyon komoly lelki vonatkozásokkal a háttérben” – jelentette ki, amivel elsősorban azokat a meddőséggel küzdő embertársainkat alázta meg, akik nem másért, kizárólag azért választották a lombikprogramot, mert saját gyereket szeretnének. Az persze nem a püspök úr becsípődése, hanem a hivatalos vatikáni álláspont gonoszsága, hogy a lombikprogram az abortuszhoz hasonlóan bűnös cselekedet. Magyarországon 2017-ben 6793 beavatkozásból 1100 szülés során 1306 gyermek született, vagyis majdnem 5500 embrió vált feleslegessé, és ugyan az Emberi Jogok Európai Bírósága egyszer kimondta, hogy ezek az embriók nem feltétlenül rendelkeznek az élethez való joggal, a katolikus egyházat ezzel nem lehet meggyőzni. II. János Pál Evangelium Vitae című, 1995-ös enciklikája szerint „az embriót ugyanaz a személynek kijáró tisztelet illeti meg, mint a már megszületett gyermeket és minden személyt”.

Veres András is ezt a tézist szedi elő újra meg újra, olyan vehemenciával, mintha nem lenne ennél nagyobb bűn. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét láthatóan nem izgatják a világ és az ország súlyos problémái, hidegen hagyja a kormány kegyetlen menekült- és szegénypolitikája, a másként gondolkodók elleni hecckampány, a leszámolás a politikai ellenfelekkel – de még az olyan igazán keresztény és karitatív intézmény, mint az Iványi Gábor-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösség ellehetetlenítése sem indítja szólásra. A püspököt kizárólag a nem evilági lények hozzák izgalomba: a meg nem születettek és a halottak, akik nem kérdeznek, nem gondolkodnak és bármire szabadon felhasználhatók, ha az egyház befolyásának, tekintélyének növeléséről van szó. És ahogy három éve, most is a gólerős Novák Katalin tört kapura a püspök hosszú szöktetésével: „Szeretnék megnyugtatni minden olyan párt, aki meddőségi problémákkal küzd, hogy a magyar kormány segít nekik, amiben csak tud” – mondta videóüzenetében az államtitkár. És persze akár meg is könnyebbülhetünk arra gondolván, hogy a magyar kormány – például az in vitro megtermékenyítést lényegében az ördög mesterkedésének tartó, és körülbelül ennek megfelelően szabályozó lengyel tejtestvérével, a Kaczyński-féle PiS-szel szemben – nem a legnyomasztóbb katolikus reakció befolyása alatt hozza meg vonatkozó döntéseit, nagyon nem is kéne bedőlni az ügye­sen elbalettozott ütközésnek. Így is marad épp elég – vagy inkább túl sok közös ügyük.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.