Török körök

A szerk.

A török belpolitikai válságot figyelve - amiből a laikus annyit lát, hogy a vallási fanatizmusra hajlamos iszlamistákkal a világi állam köztársaságpárti hívei állnak szemben - a helyzet egyszerűnek tűnhet. De nem az, hiszen pogány barátaink problémája általánosabb, hogy ne mondjuk, filozofikus kérdéseket is fölvet, jelesül: lehet-e alkotmányellenesen föllépni az alkotmány védelmében.

A török belpolitikai válságot figyelve - amiből a laikus annyit lát, hogy a vallási fanatizmusra hajlamos iszlamistákkal a világi állam köztársaságpárti hívei állnak szemben - a helyzet egyszerűnek tűnhet. De nem az, hiszen pogány barátaink problémája általánosabb, hogy ne mondjuk, filozofikus kérdéseket is fölvet, jelesül: lehet-e alkotmányellenesen föllépni az alkotmány védelmében.

Először is merüljünk el az államfőválasztás részleteiben. Az alkotmány szerint a köztársasági elnököt hét évre és egyszeri alkalomra választja a parlament a leköszönő elnök utolsó harminc napja alatt. Az első tíz a jelöltállításé, majd négy választási forduló alatt kell dönteniük a képviselőknek: az első kettőnél 367, a második kettőnél 276 szavazat kell az új államfő megválasztásához.

A gondok már itt elkezdődtek, hiszen a jelenlegi (világiállam párti) ellenzékhez közel álló szakértők fölvetették: az előírt 367-es szám egyúttal az ülésen jelen levő képviselők minimális számára is vonatkozik. És mivel az április 27-i első fordulón csak 361-en szavaztak - ebből 357-en a kormánypártok jelöltjét, Abdullah Gül külügyminisztert támogatták -, az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván, az első kör érvénytelen volt, ergo nem kerülhet sor a többi háromra sem. Az ellenzék törekvése nyilvánvalóan az, hogy ne legyen harmadik forduló (ahol már 276 voks is elég, és a kormánypárt így megválaszthatná Gült). Ez esetben ugyanis új parlamenti választásokat kell kiírni, s a jelenlegi elnök mandátuma mindaddig érvényes, míg az új parlament nem dönt utódjáról.

Gül mérsékelt iszlamista és egyáltalán nem népszerűtlen; befolyásos elemzők, mértékadó üzleti és szellemi körök általában elfogadták. Ám elnökké választása végképp felrúgná azt a kompromisszumot, ami az Erdogan vezette mérsékelt iszlamistának tartott AKP-t idáig a hatalomban tartotta; hiszen így az iszlamista párt minden hatalmi pozíciót megszerezne. (A novemberben esedékes parlamenti választások persze kétesélyesek.)

Ez tehát az alapprobléma, ami lapzártánk után, kedden este - az alkotmánybírósági verdikt várható bejelentése után - valahogy megoldódik. Akár súlyos konfliktusok árán is, hiszen a hadsereg a modern állam megvédését (értsd: az iszlamista befolyás visszaszorítását) jelölte meg feladatának. A fegyveres erők vezérkari főnökségének múlt péntek éjjeli nyilatkozata állást foglalt azon civil hatóságok ellen, amelyek a laikus köztársasági eszme megvédése helyett nyíltan támogatják az annak eltörlésére irányuló törekvéseket. A katonaság csak olyan jelöltet támogat, aki nem csupán szóban hű a köztársasági eszméhez. Kérdés persze, hogy adott esetben erőszakhoz folyamodik-e a hadsereg; Ollie Rehn, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa mindenesetre máris kritizálta fellépésüket.

A világi állam barátai tömegtüntetéseken demonstrálják, hogy mindenáron megvédik a köztársaság alkotmányos berendezkedését - amelynek veszélyeztetői szerintük az iszlamista kormánypárt képviselői. A török sajtó előszeretettel idézi Gül 1995-ös nyilatkozatát, amelyben a köztársasági rezsim csődjét és szükségszerű végét ecsetelte a Guardiannek. Ez valóban baljós. Miképpen védhető meg demokráciában az alkotmányos rend annak képviselői, a kormány és a parlamenti többség ellenében? Másfelől meddig tolerálható az a kormányzati többség, ami egyre határozottabban teszi próbára a világi állam tűrőképességét? Ez a török köztársaság válságának a lényege.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.