Újra húzhat

A szerk.

Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett két határozata leverte a szocialista frakció két kísérletét a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvényi szabályozás szigorítására.

Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett két határozata leverte a szocialista frakció két kísérletét a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvényi szabályozás szigorítására.

Ostobán összerakott két törvénymódosítás volt (az egyik a büntető, a másik a polgári törvénykönyvbe piszkált bele); több kárt tettek volna a szólás szabadságán, mint hasznot hajtottak volna a nácizmus elleni társadalmi védekezésben. Ezt annak idején sokan észrevételezték is (köztük lapunk, lásd: Nagy akarás, 2007. április 26. és Sok a jóból, 2007. november 8.). Sejthető volt, hogy az Ab nem fogja átengedni a "gyalázkodás" - akár kétéves szabadságvesztéssel sújtható - tényállását, miként azt sem szentesíti majd, hogy járjon a pereskedés joga azon magánszemélyeknek, akiket egy adott (nemzeti, etnikai, faji, vallási) csoporthoz tartozásuk vagy nemi identitásuk miatt ér verbális sérelem. A jogalkotó túl sokat markolt akkor is, amikor büntethetővé akarta tenni általában a "magyar nemzetet", sőt, a "lakosság egyes csoportjait" érő becsmérléseket is; ez végképp parttalanná tette volna az új szabályozást. Ugyanígy fájt a Ptk. módosítása is: ha hatályba lép, minden magát megbántva érző egyén és csoport - akár a rasszisták vagy a "hülye robogósok" - a bíróságon kereshetett volna elégtételt. A bíróságok pedig berogytak volna a sok hülye per terhe alatt.

Talán a végszavazás előtt egy olyan alkotmányjogász is átfuthatta volna a módosítókat, aki ismeri az Ab precedensértékű határozatait. A testület ugyanis 1992 óta hajtogatja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával nem állítható szembe más alapjog, a szólás szabadsága szent és sérthetetlen. Előre látható volt, hogy az alapokat lefektető 11/1992-es határozat előadója, Sólyom László államfő előzetes normakontrollt fog kérni. A Btk. módosítását szorgalmazó Bárándy Péter elmulasztott a papájával konzultálni, akinek igazságügyi miniszteri - a 2007-es javaslattal kis híján azonos - előterjesztését még 2004-ben vágta ki az Ab.

Persze az alkotmánybírák sem erőltették meg magukat (1992-es és 1994-es határozatokat lobogtatni nem egy szellemi vasziszdasz). Az sem nagy érv, hogy konszolidált demokráciákban nincs szükség törvényi tiltásra, mert "a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára". Számos nyugati példa hozható fel az ellenkezőjére egyrészt; másrészt (és ez a fontosabb) az 1994-es Ab-határozat óta eltelt tizennégy évben megváltozott egy s más az országban. Kiderült, a rasszizmus nem múlik el pusztán a társadalom megvetésétől; a nácik igenis képesek előidézni a köznyugalom megzavarásának közvetlen és nyilvánvaló veszélyét.

De ha az indoklás kissé vaskalapos is, az Ab helyesen döntött. Ha a szocfrakció komolyan gondolta, és nem csak valami pr-akciónak szánta az egészet, most nekifuthat még egyszer.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.