A szerk.

Üldözve

A szerk.

„Nyissátok már ki! Nyissátok már ki! A kurva istenit neki!” – kiáltozzák a tévészékház beeresztő kapujához érkező biztonsági őrök, akik Hadházy Ákost cipelik ki – tisztán látható erőszakkal – az épületből.

Kedden újabb felvétel került ki a köztelevízióból, amely csak tovább erősíti az eddig is elég világos képet: a köztévé belügyminisztériumi felügyelet alatt működő biztonsági őrei úgy vágják ki a tévé épületéből az ellenzéki képviselőket, mint durvább helyeken a macskát szokás. A felvétel akár kései próbálkozásnak is minősíthető, hisz Magyarország öndefiníciója szerint független ügyészsége már egy nappal korábban közölte, hogy mi is történt a székházban. Az tudniillik, hogy a folyosón valami illetékes elvtársra teljességgel hiába várakozó magyar „országgyűlési képviselők az MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el, ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak, hanem megjelenésükkel, mozgásukkal kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával a műsorrendet megzavarva az élő műsorokat megszakítsák. A rendbontó magatartásuk miatt velük szemben jogszerűen fellépő MTVA Fegyveres Biztonsági Őrség tagjainak eljárását akadályozták, azzal szemben tettlegesen ellenálltak. A felvételek azt igazolják, hogy a képviselők épületből történő eltávolítása jogszerűen történt.”

Nem mondható meg pontosan, hogy melyik e részlet legarcpirítóbb fordulata. A „felvételek azt igazolják” kitétel-e, vagy esetleg „jogszerűen fellépő” biztonsági őrök emlegetése, a „tettleges ellenállás”, netán a „műsorrend megzavarására” tett kísérletnek nevezni azt, hogy egy tévés vezetőtől (mondjuk, a törvényesen is hírhamisítónak szólítható Papp Dánieltől) lehetőséget próbáltak kérni arra, hogy a köztévé a híreiben beolvassa az épp akkoriban zajló fővárosi tüntetések 5 pontját. Mindegy, melyiket választjuk, az ügyészség mellébeszélése, durva ferdítései, egyáltalán az egész fellépése, az a tény, hogy nem az erőszakoskodó biztonságiak, hanem az erőszakot elszenvedő parlamenti képviselők ellen indít eljárást, önmagáért beszél, s egyben minden hamis részletnél árulkodóbb.

Nincs ugyanis másról szó, pusztán arról, hogy ma Magyarországon az ellenzéki politizálás hatósági üldöztetést von maga után. Hiába vagy országgyűlési képviselő, az ügyészség ellened indít eljárást, ha a közösség fenntartotta intézmény fogdmegjei feltörlik veled a padlót. S teutánad fut a rendőrség, hogy megmotozzon, átnézze a holmidat, s felírja nevedet, ha egy tüntetésen a magasba emeltél egy színes füstfáklyát. Ugyancsak keddi hír, hogy a rendőrség megkezdte a decemberi utcai tiltakozásokon felírt tüntetők beidézését.

Nincs mese, 2019-ben Magyarországon, az Európai Unió tagállamában a hatóságok szisztematikusan üldözik az ellenzéki politizálást, az ellenzéki politikusokat, a véleményüknek hangot adni kívánó polgárokat. Teszik ezt mindenféle mondvacsinált okkal, gyakorlatilag a demokratikus látszatokat is teljesen figyelmen kívül hagyva, azokat voltaképpen kigúnyolva. Ilyesmi eddig csak az Európai Unión kívül eső, rosszabb országokban volt lehetséges, illetve a rendszerváltozás előtti Magyarországon. Mi következik? Március 15. előtt majd begyűjtik Hadházyt, Szélt és a fél Momentumot, mint annak idején Demszkyt, Nagy Jenőt és Solt Ottiliát?

A történelem párszor már megmutatta – legutóbb közvetlenül nekünk is –, hogy mi következik. Most sem lesz másképp, aki látja, kérdezze csak meg Kádár Jánost.

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.