A szerk.

Vétó után

A szerk.

Az alapprobléma egyszerűen összegezhető: míg az EU-nak számos eszköze van az uniós értékek (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok) érvényesítésére a csatlakozás előtt álló országokban, mindeddig nagyon keveset tehetett akkor, ha egy olyan állam vágta sutba ezeket az értékeket, amely már belépett a klubba.

Abból még nem lett volna katasztrófa, ha csak egy tagállam indul el az autokratizálódás útján, hiszen az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárásban a többi kormány megfoszthatta volna a renitens tagot szavazati jogától vagy elvághatta volna az uniós pénzektől. Ehhez a döntéshez azonban egyhangú szavazást ír elő az alapszerződés, így ha egynél több tagállam megy szembe az EU-val, a nukleáris opcióként emlegetett szankció alkalmazhatatlanná válik. Ezt a gyakorlatban is láttuk: hiába vetették be különböző uniós intézmények a 7-es cikket Lengyelország és Magyarország ellen, az eljárások sorra megakadtak.

Ebben a helyzetben nyúltak az illetékesek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. paragrafusához, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács szabályokat alkosson az uniós költségvetés végrehajtásáról. Az Európai Bizottság még 2018-ban terjesztett elő egy jogállamisági feltételrendszert, amely pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha egy tagállamban rendszerszinten sérül a jogállamiság. E javaslat alapján és sok-sok tárgyalási kör után két hete a Parlament és a Tanács delegációi megállapodtak a jogállamisági mechanizmusról. A mechanizmus persze csak azokat a jogsértéseket tudja lefedni, amelyek kapcsolatba hozhatók az uniós büdzsével; leginkább a pénz ellopását és a lopások felderítetlenül hagyását. Belekerültek a szövegbe olyan általánosabb megfogalmazások is, mint a bírói függetlenség veszélyeztetése vagy az ügyészség nem megfelelő működése, hisz érthető módon sértené az unió pénzügyi érdekeit, ha mondjuk x tagállamban a miniszter­elnökkel összebalhézó nagyvállalkozó cégét három évre kizárnák a közbeszerzésekből, és ezt a döntést nem tudná független bíróságon megtámadni, vagy ha a miniszterelnök veje előre lezsírozott uniós projekteket nyerne, mégis futni hagyná az ügyészség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.