A szerk.

Vétó után

A szerk.

Az alapprobléma egyszerűen összegezhető: míg az EU-nak számos eszköze van az uniós értékek (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok) érvényesítésére a csatlakozás előtt álló országokban, mindeddig nagyon keveset tehetett akkor, ha egy olyan állam vágta sutba ezeket az értékeket, amely már belépett a klubba.

Abból még nem lett volna katasztrófa, ha csak egy tagállam indul el az autokratizálódás útján, hiszen az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárásban a többi kormány megfoszthatta volna a renitens tagot szavazati jogától vagy elvághatta volna az uniós pénzektől. Ehhez a döntéshez azonban egyhangú szavazást ír elő az alapszerződés, így ha egynél több tagállam megy szembe az EU-val, a nukleáris opcióként emlegetett szankció alkalmazhatatlanná válik. Ezt a gyakorlatban is láttuk: hiába vetették be különböző uniós intézmények a 7-es cikket Lengyelország és Magyarország ellen, az eljárások sorra megakadtak.

Ebben a helyzetben nyúltak az illetékesek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. paragrafusához, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács szabályokat alkosson az uniós költségvetés végrehajtásáról. Az Európai Bizottság még 2018-ban terjesztett elő egy jogállamisági feltételrendszert, amely pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha egy tagállamban rendszerszinten sérül a jogállamiság. E javaslat alapján és sok-sok tárgyalási kör után két hete a Parlament és a Tanács delegációi megállapodtak a jogállamisági mechanizmusról. A mechanizmus persze csak azokat a jogsértéseket tudja lefedni, amelyek kapcsolatba hozhatók az uniós büdzsével; leginkább a pénz ellopását és a lopások felderítetlenül hagyását. Belekerültek a szövegbe olyan általánosabb megfogalmazások is, mint a bírói függetlenség veszélyeztetése vagy az ügyészség nem megfelelő működése, hisz érthető módon sértené az unió pénzügyi érdekeit, ha mondjuk x tagállamban a miniszter­elnökkel összebalhézó nagyvállalkozó cégét három évre kizárnák a közbeszerzésekből, és ezt a döntést nem tudná független bíróságon megtámadni, vagy ha a miniszterelnök veje előre lezsírozott uniós projekteket nyerne, mégis futni hagyná az ügyészség.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Államfőt választ Románia

  • narancs.hu

Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor (magyar idő szerint 6-kor) kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek, 19 millió szavazópolgár választ államfőt a következő ötéves időszakra.