A szerk.

Vétó után

A szerk.

Az alapprobléma egyszerűen összegezhető: míg az EU-nak számos eszköze van az uniós értékek (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok) érvényesítésére a csatlakozás előtt álló országokban, mindeddig nagyon keveset tehetett akkor, ha egy olyan állam vágta sutba ezeket az értékeket, amely már belépett a klubba.

Abból még nem lett volna katasztrófa, ha csak egy tagállam indul el az autokratizálódás útján, hiszen az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárásban a többi kormány megfoszthatta volna a renitens tagot szavazati jogától vagy elvághatta volna az uniós pénzektől. Ehhez a döntéshez azonban egyhangú szavazást ír elő az alapszerződés, így ha egynél több tagállam megy szembe az EU-val, a nukleáris opcióként emlegetett szankció alkalmazhatatlanná válik. Ezt a gyakorlatban is láttuk: hiába vetették be különböző uniós intézmények a 7-es cikket Lengyelország és Magyarország ellen, az eljárások sorra megakadtak.

Ebben a helyzetben nyúltak az illetékesek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. paragrafusához, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács szabályokat alkosson az uniós költségvetés végrehajtásáról. Az Európai Bizottság még 2018-ban terjesztett elő egy jogállamisági feltételrendszert, amely pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha egy tagállamban rendszerszinten sérül a jogállamiság. E javaslat alapján és sok-sok tárgyalási kör után két hete a Parlament és a Tanács delegációi megállapodtak a jogállamisági mechanizmusról. A mechanizmus persze csak azokat a jogsértéseket tudja lefedni, amelyek kapcsolatba hozhatók az uniós büdzsével; leginkább a pénz ellopását és a lopások felderítetlenül hagyását. Belekerültek a szövegbe olyan általánosabb megfogalmazások is, mint a bírói függetlenség veszélyeztetése vagy az ügyészség nem megfelelő működése, hisz érthető módon sértené az unió pénzügyi érdekeit, ha mondjuk x tagállamban a miniszter­elnökkel összebalhézó nagyvállalkozó cégét három évre kizárnák a közbeszerzésekből, és ezt a döntést nem tudná független bíróságon megtámadni, vagy ha a miniszterelnök veje előre lezsírozott uniós projekteket nyerne, mégis futni hagyná az ügyészség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.