A szerk.

Vigyázat, dzsalók!

A szerk.

Január első vasárnapjának kellemes délutánján egy Bentley típusú személygépkocsi robogott valahol Nagylak alatt Arad megyében, Romániában – 162 kilométer/óra sebességgel. De, jaj, csak 100-zal lett volna szabad, ti. „közigazgatási joghatósági” értelemben.

Nem nagy ügy, az vesse az elkövetőre az első követ, aki még egyszer sem lépte túl a megengedett sebességhatárt Bentley típusú személygépkocsijával. Az is megesik olykor, hogy ebbéli igyekezete közben úgymond bemérik az embert. A 62 kilométer/órás túllépés persze jó nagy kihágás, így az sem csoda, ha valaki erősen szívja a fogát a nyomában érkező büntetés nagysága miatt. A fenébe is, 3300 lej (cca. 250 ezer forint) szép összeg, hiányzik a fenének ekkora büntetés. Más kérdés, hogy komoly, jól megérvelt viták szólnak szerte Európában arról, hogy az efféle büntetéseket közlekedésbiztonsági okokból nem lenne-e érdemes jócskán felemelni. A minap például olyan törvényt fogadtak el Ausztriában, mely szerint a „közigazgatási joghatóság” akár el is árvereztetheti a lefülelt extrém gyorshajtók lefoglalt személygépkocsiját (a Bentley-kre külön nem tér ki a törvény). De az eset határozottan nem Ausztriában esett, s az elkövető sem osztrák. Az elkövető történetesen egy magyar és román állampolgársággal is rendelkező magyar diplomata, Magyarország külképviselője, „Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter megbízottja”. Felmerül a kérdés, hogy Szijjártó Péter miért bíz meg valakit azzal, hogy ezerrel dzsaljon a sztrádán, de a diplomácia kifürkészhetetlen üzem, olykor egészen furcsa dolgokra kényszerítheti művelőit.

Mondjuk, nem túl szép dolog Magyarország, a magyar emberek és Szijjártó Péter képviseletében szabályt szegni, de mint azt lapunk is megírta, a tyúknak két lába van, mégis kotlik. A magunk részéről spongyát is borítanánk a fátyolra, de amit eddig elmeséltünk, az csak az előjáték volt. Az igazi történet csak ezután következett. A történet, mely megrajzolja a tőrőlmetszett NER-lovag alakját, Magyarország, a magyar emberek tipikus jelenkori képviselőjét, a NER-embert.

Úgy esett ugyanis, hogy a mondott 3300 lejes büntetés ellen a Bentley személygépkocsi vezetője, a viselt dolgaiért méltán hírhedett erdélyi magyar vállalkozó fellebbezést nyújtott be, arra hivatkozván, hogy ő egy diplomata, és éppen diplomatamunkáját végezte százhatvankettővel, ezért őt a román „közigazgatási joghatóság” nem büntetheti meg. Felette áll ő az olyan a dolgoknak, mint közlekedésbiztonság. „Szeretném megemlíteni, hogy 2024. 01. 03-án az alulírott diplomata minőségben lépett be Romániába, és ebben a minőségemben hagytam el az országot” – írja a fellebbezésében, s mi megértően bólogatunk, sehol nincs az ugyanis előírva, még az alkotmányban sem, hogy egy magyar diplomatának tisztességesen kell magyarul tudnia, ne adj’ isten egy ép magyar mondatot helyesen leírnia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.