118 milliót ad a kormány, kinyit a szegedi sportuszoda

  • narancs.hu
  • 2023. január 14.

Belpol

Karácsony óta zárva volt, ötszáz sportoló járt át edzeni Hódmezővásárhelyre, ahová továbbra sem megy rezsitámogatás.

A megemelkedett energiaárak miatt a szegedi önkormányzat is elhatározta tavaly év végén, hogy télen egy időre bezárja jó néhány kulturális intézményét és sportlétesítményét. 

Ez azzal járt, hogy mivel a szegedi Városi sportuszoda és a Tiszavirág Sportuszoda decembertől nem működött, karácsony óta a szegedi úszók és vízilabdázók a hódmezővásárhelyi sportuszodában tartották edzéseiket.

Mintegy ötszáz sportolóról van szó, a gyerekek mellett az OB1-es vízilabdacsapatról is, amely a pólós első osztály mezőnyéből egyedüliként nem otthon edzett. A hódmezővásárhelyi önkormányzat nem kapott kormányzati támogatást a sportlétesítmények fenntartására, ezzel együtt befogadta a szegedi csapatokat, amelyeknek a mindennapos átjárás egy-másfél óra utazást jelentett.

Mostanáig – írja a Szegeder, hiszen pénteken Mihálffy Béla szegedi kormánypárti országgyűlési képviselő a Facebookon közzé tette, a kormány döntött, 117 millió 856 ezer forint támogatást ad a Tiszavirág Sportuszoda működtetésére. 

Íme, a bejelentés:

A szegedi önkormányzat reagált a döntésre. Kovács Tamás alpolgármester szintén pénteken tette közzé, hogy bár a kormányt többször is megkereste ez ügyben Szeged, forrás hiányában eddig nem született döntés.

A most megajánlott támogatás alig több, mint egy hónapra elég, de az önkormányzat a szükséges többletforrást kigazdálkodja, és ki fogják nyitni a létesítményt. Ahhoz, hogy Szeged meg is kapja ezt a pénzt, január 23-tól kell újra működtetni az uszodát. Az önkormányzatnál azonban úgy döntöttek, már január 17-én, kedden reggel kinyitják a Tiszavirágot: addigra fel lehet fűteni és megfelelő körülményeket tudnak teremteni.

A szegedi alpolgármester azért a jegyzőkönyv kedvéért rögzíti, amit az állam részéről tapasztalnak, az a kiszámítható, felelős finanszírozástól messze van.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.