1600 hibát számoltak össze az Operaház 55 milliárdos felújítása után

Belpol

Az énekkari öltözőbe ideiglenesen IKEA-bútorokat vásároltak, egyszer a díszlet megindult a zenekari árok felé, mosdójukat használatra alkalmatlan állapotban vehették birtokba a zenészek.

Három év késéssel idén márciusban adták a felújított Operaházat, összesen öt év zárva tartás után. Ókovács Szilveszter főigazgató 2018 szeptemberében 2019-es nyitást ígért, ami irreálisnak bizonyult, ahogy a 2016-ban tervezett 23 milliárd forintos beruházási költséget is alulbecsülték. A rekonstrukció lomhasága a kormányfőnek is szemet szúrhatott, 2018 decemberében ugyanis kormányhatározattal a Liget-projektet megvalósító állami cégre, a Városliget Zrt.-re bízták a rekonstrukció mendzselését. Baán László miniszteri biztosként kapta feladatul a Liget mellé az Operaház felújítását is, azonban sem a felújítás időtartamának, sem a költségek növekedésének duplázódását nem sikerült elhárítania: a végső összeg 2022 őszére 55 milliárd forint lett.

A felújításra fordított munkaidő és pénz ismeretében nem tűnik kevésnek, hogy

az Opera üzemeltetési igazgatósága 1600 hibát számolt össze az átadást követően,

úgy tudjuk, ezekhez jönnek még a zenekari öltözők mellékhelyiségei is, amelyeket használhatatlannak ítélték a művészek.

Elsőként a Népszava számolt be arról nyáron, hogy gondok vannak a kivitelezéssel, és már akkor elkezdett hámlani a vakolat a főlépcsőház mennyezetén.

Információink szerint az Opera műszaki szakemberei néhány héttel ezelőtt viszont nem csak a hibák nagy számát kifogásolták, hanem a garanciális javítások késését, elhúzódását, sőt el nem készülését is szóvá tették hét hónappal az átadást követően.

Úgy tudjuk,

a színpadtechnikával is gondok voltak, a november 5-i A Rajna kincse előadáson a díszlet megindult a zenekari árok felé.

Szerencsére félúton megállt az építmény, csak egy feldöntött mikrofonállvány esett a zenekari árokba, egy  hegedűs térdére, a művésznő sántikálva tudott csak eljutni elsősegélyért az orvoshoz. Nem a prémium kategóriás kivitelezést jelezte az sem, hogy a kiviteli tervekben szereplő bútorok helyett, ideiglenesen az IKEA-ból vásárolt darabok kerültek az énekkari öltözőbe.

A felújítást a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. (W.É.L.) konzorciuma valósította meg. A konzorcium vezetőjét megkérdeztük a maguk után hagyott rengeteg hibáról, a W.É.L. elismerte a hibák számát, amelyeket, állítása szerint kijavítottak

„A Magyar Állami Operaház 2022. március 12-i ünnepélyes megnyitóját megelőzően, a Műszaki Átadás – Átvétel 2022. február 21-i megkezdésekor, Operaház képviseletében a beruházást lebonyolító szervezet, CÉH Zrt. nagyságrendileg az Önök által megjelölt tételszámú hibalistát adott át kivitelező konzorcium részére. A felsorolt hibák javításra kerültek, az Operaház működésének akadályozása nélkül.” A jellemző hibacsoportok okára, keletkezésére vonatozó kérdésünkre nem kaptunk választ.

A Városliget Zrt. a rengeteg hibában nem talált kivetnivalót, megkeresésünkre úgy reagált, elfogadhatónak tartja az 1600-as darabszámot: „Egy akkora volumenű ingatlanfejlesztési projekt esetében, mint a Magyar Állami Operaház történetének egyik legnagyobb felújítása, teljesen természetes, hogy az üzemeltetés kezdeti szakaszában garanciális keretek között még hibajavításokat végeznek. Mindezen feladatokat természetesen a Városliget Zrt., a kivitelezővel együttműködve folyamatosan és megnyugtatóan rendezi.”

A hibákról megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki egyik kérdésünkre sem reagált, ahogyan a Kulturális és Innovációs Minisztérium sem.

A Narancs.hu ugyanakkor úgy értesült, a hibák kijavításának rendezésében nincs harmónia az Operaház és a Városliget Zrt. között. Utóbbinak az az álláspontja, hogy az 1600 hiba kijavítását az Operaház kezdeményezheti, az azon túli hibákat azonban oldja meg maga üzemeltetési hatáskörben, azokra forrást nem tudnak biztosítani. A jóteljesítésre, a garanciális munkák elvégzésére vonatkozó részeket a Városliget Zrt. módosította volna, de a közbeszerzési szabályok erre végül nem adtak lehetőséget.

A kivitelezői konzorciumot vezető West Hungária Bau Kft. Paár Attila 80 százalékos tulajdonát képezi, a cég akadálytalanul tarol az állami építési megrendeléseken, a már 2017-ben sem szerény 41 milliárdos bevételét 2021-re sikerült megdupláznia. Szeptemberben az új dunakeszi középiskolai diákparadicsom felépítési tenderét nyerte el 37 milliárd forintért. Paár üzlettársának tudhatta Tiborcz Istvánt is, akitől befektetési cége vásárolta meg 2015-ben az önkormányzatok közvilágítási pályázatait learató Elios Zrt. felét. Mint a Narancs is megírta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, 2018-as jelentésben csalás és szervezett bűnözés gyanúját vetette fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor a miniszterelnök vejéhez köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött uniós támogatásból megvalósuló közvilágítás modernizálására.

Tiborcz és Paár idén is üzletet kötöttek, a budapesti Andrássy úton működő Alice Hotel tárgyában. A Tiborcz érdekeltségében lévő BDPST Zrt. a WHB befektetésével és kivitelezésében újította fel és nyitotta meg 2020-ban az 1870-es évekből származó villaépületet. Idén augusztusban Tiborcz megvált a butikszállótól, a BDPST-hez tartozó Alice hoteles projektcégét eladta Paár WHB-s vagyonkezelő társaságának.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.