1600 milliárd forintért vásárolná vissza a repülőteret a magyar kormány

  • narancs.hu
  • 2021. október 27.

Belpol

Vajon a vételár teljes egészében a költségvetését terheli majd?

A legújabb ajánlat szerint 4,44 milliárd euróért, vagyis nagyjából 1600 milliárd forintért vásárolná vissza a repülőteret a magyar kormány, írja a 24.hu.

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, idén júliusban megerősítette a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatának megtételét a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance nevű, német székhelyű légikikötő-kezelő. A vállalat akkor azt is jelezte, hogy a vételi ajánlatot nem az ő kezdeményezésére tette a magyar kormány. Hangsúlyozta, az AviAlliance hosszú távra gondolkodó befektető, és nagyon reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren.

Tavaly nyáron sikertelenül próbálkozott a budapesti reptér megvásárlásával a NER-közeli üzletember, Jellinek Dániel, az Indotek Group vezérigazgatója, erre a kormány május végén előállt az ötlettel, miszerint újraállamosítaná a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. Palkovics László korábban azt mondta, hogy a legjobb az lenne, ha az állam nemcsak szabályozóként, a fejlesztési források gazdájaként, stratégiaalkotóként, hanem tulajdonosként dolgozhatna a szolgáltatási színvonal emelésén. Ennek érdekében mi tennénk egy méltányos ajánlatot a reptér megvásárlására. Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a Magyar Állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani."

Később kiderült, hogy az akkori árajánlatot a tulajdonosi kör túl alacsonynak ítélte. Októberben azonban új árajánlatot kapott a Budapest Airport tulajdonosi köre a légikikötő többségi tulajdonának megvásárlására egy kormányközeli konzorciumtól.

A 24.hu most azt írja, hogy egy éve 3 milliárd euró körüli ajánlatot tettek, néhány hónapja 4 milliárddal próbálkoztak, majd most ezt is felsrófolták, így már 4,44 milliárd eurónál járnak. Mint írják: ez ahhoz fogható összeg, amennyi támogatást kap Magyarország Brüsszelből egy évben fejlesztésekre, felzárkóztatásra.

A magyar állam igen elkötelezett, és úgy tűnik, akár úgy is bevásárolnának, ha a magánbefektetők elállnának a vételtől.

A lehetséges befektetőtársak, ahogy az első rohamnál, most is a nemzeti olajvállalat, a Mol Nyrt., valamint az Indotek Zrt. Utóbbi a milliárdosok elitjébe tartozó, vagyonát egy év alatt 50 milliárd forinttal gyarapítani tudó Jellinek Dániel központi cége. A lap úgy tudja, egyelőre nincs arról szó, hogy a magánbefektetők kihátráltak az ügyletből, az azonban nem világos, hogy milyen mértékig vennének részt benne, ugyanis még „nem alakították ki a belső arányokat” – mondta a lapnak egy, az ügyre rálátó szakértő.

Mint írják, az biztos, hogy a magyar állam többségi, tehát legalább 51 százalékos tulajdonrészt akar megszerezni, de nincs kizárva, hogy végül ennél is többet vesz meg. Az viszontnem egyértelmű, hogy a 4,44 milliárd eurós vételár teljes egészében a költségvetését terheli, vagy egy részét az Indotek–Mol páros állja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.