1600 milliárd forintért vásárolná vissza a repülőteret a magyar kormány

  • narancs.hu
  • 2021. október 27.

Belpol

Vajon a vételár teljes egészében a költségvetését terheli majd?

A legújabb ajánlat szerint 4,44 milliárd euróért, vagyis nagyjából 1600 milliárd forintért vásárolná vissza a repülőteret a magyar kormány, írja a 24.hu.

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, idén júliusban megerősítette a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatának megtételét a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance nevű, német székhelyű légikikötő-kezelő. A vállalat akkor azt is jelezte, hogy a vételi ajánlatot nem az ő kezdeményezésére tette a magyar kormány. Hangsúlyozta, az AviAlliance hosszú távra gondolkodó befektető, és nagyon reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren.

Tavaly nyáron sikertelenül próbálkozott a budapesti reptér megvásárlásával a NER-közeli üzletember, Jellinek Dániel, az Indotek Group vezérigazgatója, erre a kormány május végén előállt az ötlettel, miszerint újraállamosítaná a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. Palkovics László korábban azt mondta, hogy a legjobb az lenne, ha az állam nemcsak szabályozóként, a fejlesztési források gazdájaként, stratégiaalkotóként, hanem tulajdonosként dolgozhatna a szolgáltatási színvonal emelésén. Ennek érdekében mi tennénk egy méltányos ajánlatot a reptér megvásárlására. Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a Magyar Állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani."

Később kiderült, hogy az akkori árajánlatot a tulajdonosi kör túl alacsonynak ítélte. Októberben azonban új árajánlatot kapott a Budapest Airport tulajdonosi köre a légikikötő többségi tulajdonának megvásárlására egy kormányközeli konzorciumtól.

A 24.hu most azt írja, hogy egy éve 3 milliárd euró körüli ajánlatot tettek, néhány hónapja 4 milliárddal próbálkoztak, majd most ezt is felsrófolták, így már 4,44 milliárd eurónál járnak. Mint írják: ez ahhoz fogható összeg, amennyi támogatást kap Magyarország Brüsszelből egy évben fejlesztésekre, felzárkóztatásra.

A magyar állam igen elkötelezett, és úgy tűnik, akár úgy is bevásárolnának, ha a magánbefektetők elállnának a vételtől.

A lehetséges befektetőtársak, ahogy az első rohamnál, most is a nemzeti olajvállalat, a Mol Nyrt., valamint az Indotek Zrt. Utóbbi a milliárdosok elitjébe tartozó, vagyonát egy év alatt 50 milliárd forinttal gyarapítani tudó Jellinek Dániel központi cége. A lap úgy tudja, egyelőre nincs arról szó, hogy a magánbefektetők kihátráltak az ügyletből, az azonban nem világos, hogy milyen mértékig vennének részt benne, ugyanis még „nem alakították ki a belső arányokat” – mondta a lapnak egy, az ügyre rálátó szakértő.

Mint írják, az biztos, hogy a magyar állam többségi, tehát legalább 51 százalékos tulajdonrészt akar megszerezni, de nincs kizárva, hogy végül ennél is többet vesz meg. Az viszontnem egyértelmű, hogy a 4,44 milliárd eurós vételár teljes egészében a költségvetését terheli, vagy egy részét az Indotek–Mol páros állja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”