2015 óta már 288 embert néztek migránsnak Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2018. november 1.

Belpol

Volt, akit meg is vertek.

Mindannyian emlékszünk egy-két "Migránsnak nézték a..." kezdetű hírre az elmúlt évekből. Győri Lóránt, a Political Capital munkatársa most sorra vette az ismertté vált eseteket, és a 24-hu-n publikált elemzésében arra jut, hogy a menekültválság 2015-ös kitörése óta legalább 288 embert néztek migránsnak Magyarországon.

Legtöbbször turistaként vagy munkavállalóként teljesen legálisan itt tartózkodó külföldiek tévesztették meg a túlbuzgó migránsvadászokat, de külföldi származású magyar állampolgárokat, sőt egyszerű közmunkásokat vagy sportolókat is néztek már migránsnak honfitársaink.

Hol bujkálnak?

Hol bujkálnak?

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Érdekesség, hogy a téves migránsészlelések száma fordítottan arányos a tényleges migrációval, 2015-ben még alig került napvilágra ilyen eset, amióta viszont elenyésző számban jönnek Magyarországra menekültek és menedékkérők, egyre többen fantáziálnak róluk.

A migráns-megfigyelés legtöbbször rendőrségi feljelentést von maga után, de a verbális agresszió sem ritka, legalább egy esetben pedig fizikailag is bántalmaztak egy kubai származású magyar állampolgárt.

Győri Lóránt szerint ezek a jelenségek "olyan fentről gerjesztett, össznépi morális pánikról árulkodnak, ami aligha választható el a kormány három éve tartó idegenellenes kampányaitól".

Persze a gyűjtés csak azokat az eseteket fedi le, amelyek a rendőrségi intézkedés vagy a rémhír tömeges elterjedése miatt a sajtóban is megjelentek. Azt gyanítjuk, mindennapi életünkben még ennél is jóval gyakoribban a téves migránsészlelések.

Ha önt nézték már migránsnak, vagy ön vélt valakit annak, történetét ossza meg velünk kommentben!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.